- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
4.1.2.1. Arany János Tehetséggondozó Program
4.1.2.1.2. Az AJTP tevékenységei, feladatai (...folytatás)
A programba csak olyan tanuló kerülhet be, aki „megfelelt” minősítés kap az országosan egységes válogatáson. A felvételi sorrendet a tanulók összesített eredményei határozzák meg. A legmegfelelőbb pályázó beiskolázása érdekében az intézmények regionálisan áttekintik a tanulók teljesítményét, szükség szerint koordinálják, hogy melyik intézménybe kerülhet be.
(2) Hátránykompenzáció, szociális támogatás, tanulmányi ösztöndíj: a diákok többféle hátránnyal érkeznek a programba, az egyik legjellemzőbb a szociokulturális hátrány. A pedagógiai eszközök mellett fontos a kollégiumi léthez elengedhetetlen együttélési normák elsajátításának elősegítése, a szociális konformitás fejlesztése, a tanulók sikeres integrálása az intézményi közösségbe. Kiemelkedő feladat a motiváció, az elkötelezettség erősítése, a kulturális szükségletek iránti igény felkeltése, a társadalmilag elvárt magatartásformák kialakítása. Mindezen felül a programnak – a családi, környezeti háttér ismeretében – személyre szóló szociális segítséget is kell nyújtania a tanulók szocializációját hátráltató anyagi nehézségekből fakadó problémák ellensúlyozásához. Az intézmények országosan azonos elveken nyugvó szociális támogatási rendszert működtetnek saját arculatukra formálva, saját maguk által elfogadott szabályrendszer alapján.
Különösen hangsúlyos az előkészítő, úgynevezett 9/AJTP-évfolyam, amely szintre hozó, rendszerező és gazdagító évfolyam. Legfontosabb pedagógiai feladata a diákok alapos megismerése, az életviteli technikák elsajátíttatása, a komplex tehetséggondozáshoz szükséges támogató légkör, értékrend, viselkedési kultúra, beállítódások és ismeretszerzési technikák kialakításának elősegítése, majd megszilárdítása, valamint a hozott tanulmányi, műveltségi, viselkedési és szokásrendi hátrányok csökkentése.
(3) Motiválás: a pedagógiai folyamatok legfontosabb mozgatórugója a motiváció. Fontos feladat a motiváció megteremtése és erősítése. Az országos gólyatábor ennek a folyamatnak fontos eleme. Az AJTP saját rendezvényein való részvétel lehetősége, valamint a teljesítményen alapuló intézményi motivációrendszer (pl. anyagi támogatások, jutalmak) a motiválás lényeges elemei. Az intézmények által kialakított motivációs rendszer fontos mozgatórugója az AJTP-ben való sikeres részvételnek, hozzájárul az elvárások teljesítéséhez, proaktivitásra ösztönzi a tanulókat, életre szóló szemléletet alakíthat ki az egyén életvezetésében.
(4) A kompetenciafejlesztés, a tantárgyi és nem tantárgyi tehetséggondozás; érettségire felkészítés, országos tanulmányi versenyekre (ezen belül az AJTP-s versenyekre) való felkészítés; legalább B2 szintű nyelvtudás megszerzése, legalább ECDL-vizsga szintű informatikai tudás elsajátítása, gépjárművezetési engedély megszerzése.
Ezen területek fejlesztésének elsődleges színterei a tanórai, illetve a tanóra jellegű foglalkozások. A foglalkozások az iskolában és/vagy a kollégiumban szerveződnek.
A tantárgyi és nem tantárgyi tehetséggondozás érdekében a személyiséget komplex egészként tekintik, amelynek fejlesztése magas szintű szakmai felkészültséget követel a pedagógusok részéről. Az intézmények tanulóik számára megszervezik a külön felkészítő foglalkozásokat és a mentorálási alkalmakat. Szükség szerint az intézmények a külső programokhoz anyagi támogatást biztosítanak, felkutatják a versenyeztetési lehetőségeket, a tanulói érdekeltség felismerésével erősítik a fiatalok motivációját a hosszabb távú célok elérése érdekében.
Az intézmények a nyelvvizsga megszerzése érdekében – ha szükséges – emelt óraszámot biztosítanak, helyi próbanyelvvizsga-lehetőségeket szerveznek, célnyelvi területen gyakorlási lehetőségeket alakítanak ki. Bevonhatják a helyi közösségeket a tudás mélyítése, a kommunikációs készségek fejlesztése érdekében.
A program alapvető célja, hogy a tanulók magas szintű informatikai ismeretekre tegyenek szert. Ennek érdekében az intézmények támogatják az ECDL moduljainak elsajátítását és a vizsga letételét, valamint korszerű programozási ismereteket oktatnak. Erre órakeretet és infrastrukturális feltételeket biztosítanak a tanulók számára.
(5) Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a kollégium szervezésében megvalósult programelemek tematikus felépítése nagyban segíti a tanulók személyiségének komplex fejlesztését, a közösséghez tartozás élményének megtapasztalását, a közösségi együttélés gyakorlását és a tehetségek felszínre kerülését. Az évente hét alkalommal megrendezésre kerülő tematikus programhétvégék lehetővé teszik a tanulók szociokulturális hátrányainak kompenzálását is. A programhétvégék tervezésének minden szintjén ajánlott a helyi igények és sajátosságok, illetve a helyi lehetőségek figyelembevétele. A programhétvégék általában csoportszinten szerveződnek, de több csoport együttes részvételével is megvalósulhatnak.
Következő fejezet: >>> 4.1.2.2. Arany János Kollégiumi Program