A tehetség kézikönyve

4.1.3.1. Szakmai és szervezeti előzmények; a Magyar Tehetséggondozó Társaság szerepe (...folytatás)

Csanád Vezér Általános Iskola – Mezőkovácsháza;

Árpád Vezér Gimnázium – Sárospatak;

Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium – Budapest, 17. kerület;

Zrínyi Ilona Gimnázium – Miskolc;

Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma (jelenlegi neve: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája) – Debrecen;

Vásárhelyi Pál Általános Iskola (jelenlegi neve: Kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola) – Kecskemét.

Néhány iskola élen járó jó gyakorlata, valamint a Debreceni Egyetem (korábban Kossuth Lajos Tudományegyetem) tudományos tevékenységei az évtized végére komoly szakmai alappá értek: 1999-ben az Oktatási Minisztérium felkérte a Magyar Tehetséggondozó Társaságot, hogy dolgozza ki a szakmai tartalmát egy országos, komplex szemléletű tehetségsegítő programnak. Andrásfalvy Bertalan korábbi művelődési és közoktatási miniszter (a hátrányos helyzetű településeken élő tanulók segítését célzó) felvetéseit követve, Pokorni Zoltán oktatási miniszter erős támogatásával 2000-ben elindult az Arany János Tehetséggondozó Program, amely az évek során mára már több AJTP-program együttes megvalósítását is jelenti. Az MTT alelnökének, Polonkai Máriának szakmai koncepcióját követve először indulhatott nagy volumenben komplex szemléletű tehetségsegítés szerte az országban a közoktatás keretében, hátrányos helyzetű tanulókat is nagy számban bevonva. Érdemes idéznünk az AJTP céljait: a tudás tekintélyének visszaállítása; a különböző szociális, kulturális gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító oktatási és támogatási rendszer kialakítása; tehetséggondozás; az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése.

A 2000-es évek elején már nagyszámú, társadalmi felelősségvállalásként, önkéntes tevékenységként jellemezhető mozgalom, program, civilszervezet működött, illetve kezdte meg tevékenységét. A már széles tevékenységgel (Balogh László vezetésével) működő Magyar Tehetséggondozó Társaság mellett karakteres továbbképzési lehetőséget adott a Havass Miklós (Számalk) által elindított Bolyai Műhely; a Csányi Sándor (OTP) által alapított országos alapítványi program; a Csermely Péter (Semmelweis Egyetem) által életre hívott Kutdiák Mozgalom; a Magyar Innovációs Szövetség (Pakucs János, Závodszky Péter és mások) által szervezett tudományos innovációs versenyek. Már ekkor komoly eredményeket mutattak fel a határon túli tehetségsegítő szervezetek is, a zentai Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért (Gajda Attila vezetésével), a nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány (Dvoracsek Ágostonnal), a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Pék László koordinálásával), a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (Muhi Béla képviseletével). A felsőoktatási tehetséggondozás speciális programja, a TDK (Szendrő Péter vezetésével) meg-megújuló lendülettel ösztönözte a kiváló diákok önképzését. A tehetségsegítés iránt elkötelezett szervezetek formálódó együttműködését Polonkai Mária (AJTP, MTT), Rajnai Gábor (Logos Alapítvány) és Kállai Gábor (Tehetséges Magyarországért Alapítvány) elkötelezett önkéntes feladatvállalásokkal támogatták. Csermely Péter hívó szavára hallgatva 2006 tavaszán ezek a szervezetek hozták létre a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsot (NTT) és az ennek jogi képviseletét ellátó Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségét (Matehetsz) – egy Kárpát-medencei átfogó tehetségtámogató program elindításának reményével.

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 4.1.3.2. A Nemzeti Tehetség Program létrejötte, céljai, működése