- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
4.1.3. A Nemzeti Tehetség Program
4.1.3.3. Tehetséggondozás a felsőoktatásban (...folytatás)
(3) A kari döntéshozók a javaslatok alapján szakmai elbeszélgetés után döntenek arról, hogy végül ki fog bekerülni a DETEP-be.
A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Program (DETEP) 2008-tól megújította és bővítette működését. Az egyetemi ösztöndíj mellett kapott diplomamelléklet például előnyt jelenthet pályázatoknál vagy a munkaerőpiacon is.
Néhány további példa a hazai egyetemekről
Eötvös Lóránd Tudományegyetem: Az ELTE tehetséggondozásának alapvető célja a kreatív munkaerő képzése és a kutatói utánpótlás nevelése. Kiemelten foglalkozik a középiskolák tehetséggondozásával. Az egyetemnek fontos szerepe volt a Kutató Diákok Mozgalmának és a Kutató Tanárok Szövetségének indulásában. A Tehetséggondozó Centrum folyamatos tanácsadást biztosít, emellett az egyedi igényű hallgatók segítése érdekében mentorrendszert működtetnek.
Szegedi Tudományegyetem: a Tehetség-HÍD Program (HÍD – Hallgatók Ígéretes Diákokból) a diákok számára a középiskola és egyetem közötti váltást igyekszik megkönnyíteni (nyári tábor, mentori támogatás stb.).
Semmelweis Egyetem: az itt elindított Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program keretében az egyetem szervezett kapcsolatot épít ki azokkal a középiskolákkal, amelyekből hagyományosan a legtöbb hallgatójuk felvételt nyert. Az egyetem éves rendszerességgel motivációs programokat, nyílt napokat tart, információkkal látja el a középiskolákat.
Nyugat-Magyarországi Egyetem: a NyME Tehetségtanácsa (melynek a dékánok képviselői és további kiemelkedő szakemberek a tagjai) az egész egyetem tehetséggondozását támogatja, ösztönzi. A középiskolai együttműködést erősítő programjaik mellett sokféle támogató lehetőséget, kutatóprogramot, egyedi figyelmet biztosítanak a hallgatóik számára.
Pécsi Tudományegyetem: a Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Program célja elősegíteni a legtehetségesebb hallgatók kutatóvá, egyetemi oktatóvá válását. Ez jelent ösztöndíjat vagy egyéni kutatási támogatást.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Az egyetem és a BME Tehetségsegítő Tanácsa szoros szakmai kapcsolat kialakítására törekszik a középiskolásokkal, szerepet vállal a természettudományos tananyagok véleményezésében, szakmai versenyeket, táborokat szervez, támogatja a hallgatói öntevékeny körök működését. Emelt szintű tárgyakkal segíti a TDK-ba való mielőbbi bekapcsolódást; a doktori hallgatók számára folyamatos karriermodell-fejlesztést végez.