- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata
4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken
4.2.1.2.3. Példaértékű tehetségpontok bemutatása (...folytatás)
(http://abjki.klasna.com/ru/site/fooldal.html)
Szlatina környéke már a római korban is lakott volt, sólelőhelye miatt mindig is fontos szerepet játszott a történelem során, viszont ma már nem működnek a sóbányák, és a gyógyturizmus hozta fellendülés is egy csapásra megszűnt. 2001-ben a statisztikai könyvek szerint már csupán 4000 magyar lakta, mára jó, ha a fele megmaradt. A Tisza felső folyásának eme gyöngyszeme mégis virul a Máramarosszigettel szembeni oldalon. Megtartó ereje – mint annyi más szórványtelepülésnek – a templom és az iskola. Ma már főleg az iskola, amely méretétől, körülményeitől, lehetőségeitől függetlenül példaértékű oktatási intézménye a Kárpát-medencének. Akarattal, hittel és összefogással 150 gyerek, másfél tucatnyi tanár és egy mindenre elszánt ember irányítása alatt csodát műveltek. Iskolacsodát! Méltók névadójuk örökségéhez.
Léteznek továbbá egyházi tehetséggondozók is, többnyire szociális vonatkozásban támogatják a tehetséges diákokat, ilyenek a következők:
A kárpátaljai diákok is előszeretettel méretik meg magukat a különböző magyarországi és Kárpát-medencei versenyeken, pályázatokon, de saját versenyeik, szemléik is vannak. (Sütő Kálmán és Kecskés Béla Szavalóverseny, Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál, Munkácsy Mihály Alkotótábor, Margittai Antal Biológiavetélkedő, Drávai Gizella Nyelvhasználati Verseny, Geőcze Zoárd Matematikaverseny, Természetrajz-vetélkedő, Szedlák Ferenc Matematika Emlékverseny, Szent-Györgyi Albert Kémiavetélkedő, Karádi László Helyesírási Verseny stb.)