4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata

4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken

4.2.1.4. Szerbiai helyzetkép

4.2.1.4.1. A szerbiai oktatási rendszer jellegzetességei a tehetséggondozás tekintetében (...folytatás)

Az alapfokú művészeti iskolák fogalma Szerbiában ismeretlen. Tehetséggondozó képzőművészeti középiskolák viszont léteznek, kiváló programokkal. Grafikus, képzőművészeti technikus, enteriőr-, textil- vagy csomagolástervező lehet a térbeli-vizuális területen tehetséges gyerekből, aki mindezt Szerbia 9 városában tanulhatja. A magyar ajkú diákok szempontjából az újvidéki Bogdan Šuput Dizájner Iskola grafikusi szakja és a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti technikusi szakja lehet érdekes.

Végül, de nem utolsósorban érdemes kitérni a szerbiai oktatási rendszer tehetségsegítő programjának egy sajátos aspektusára, a sportgimnáziumokra vagy sporttagozatokra, amelyek egy-egy elismertebb gimnázium keretein belül működnek. Sajnálatos módon itt, a fentiekkel ellentétben, nincs tehetségazonosítás, nincs különleges fejlesztés és szinte nincs semmi a heti két tornaórán és a szokásos iskolai versenyeken kívül. A bekerülés feltétele az általános iskolai tanulmányi eredmény és az aktív sportolói igazolvány. A tanterv egy az egyben megegyezik az általános gimnáziumi tantervvel. A törvényhozó csupán kijelenti, hogy „a sportiskola/sporttagozat lehetővé teszi a sportoló számára, hogy a sportklubjában sportolhasson”. Magyar szemszögből nézve ez a téma igen fájdalmas. A szabadkai Kosztolányi és a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumoknak is volt sporttagozatuk, amelyeket mindkét esetben az iskola vezetése szüntetett meg.

Még egy áldásos munkát kifejtő szervezetet érdemes megemlíteni, amikor a szerbiai tehetséggondozásról beszélünk, ez pedig a világ sok országában működő MENSA. Jugoszlávia épp a végnapjait élte, amikor a MENSA betette a lábát, aztán az ország széthullásával ez a szervezet is feldarabolódott. 2007-ben kapta meg mai arculatát, Mensa Serbia néven. Több mint 1000 tagja van, számos tehetséggondozással, tudománynépszerűsítéssel foglalkozó programot szerveznek.

A szerbiai oktatási rendszer hatékonyságát és balkáni jellegét is jól tükrözik a PISA-eredmények. 2012-ben a szerbiai diákok a legtöbb kompetenciában jóval a magyarországi eredmények alatt teljesítettek, de megelőzték Romániát, Bulgáriát és több szomszédos országot. A 2015-ös felmérést egy technikai jellegű malőr miatt megúszták, de a 2018-as mérésekre nagy erőkkel készülnek.

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.4.2. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken