- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata
4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken
4.2.1.4.1. A szerbiai oktatási rendszer jellegzetességei a tehetséggondozás tekintetében (...folytatás)
(https://www.mg.edu.rs/en/)
A szerbiai tehetséggondozó iskolák hálózata az ország legelitebb iskolájának tapasztalatai alapján épült fel. Ez az iskola a belgrádi Matematikai Gimnázium. Speciális tanterve van, amelyben a szaktantárgyakat emelt óraszámmal tanítják. 1966-ban alapították. Hazájában a tehetséges tanulók faiskolájának is nevezik. Számtalan tudós, híres ember alapozta itt meg tanulmányait. A tipikus versenyistálló vitrinjeiben ez idáig 480 darab arany-, ezüst- és bronzérem hirdeti a nemzetközi tudományos diákolimpiákon elért sikereket. Sokáig két ingyenes és egy fizetős, gyengébb felvételi eredménnyel is elérhető tagozata volt évfolyamonként. A tanárok nagy része egyetemen is aktívan oktató professzorokból verbuválódott. Tantervüket jól jellemzi, hogy a növendékek 5 matematikai tantárgyat tanulhatnak, heti 8-10 órában, valamint a fizika emelt óraszámmal van jelen, illetve a két informatikai tantárgy is összesen heti 8 órát jelent. E szaktantárgyakat tanító tanárok heti ledolgozandó óraszáma mindössze 12. Egy-egy osztályba maximum 20 gyerek iratkozhat be. Az informatikai tantárgyaknál további csoportbontást is alkalmaznak. A még itt is kiemelkedő diákok külön foglalkozásokban részesülnek. Az iskolába való bekerülés egy nagyon nehéz matematikai feladatsort magában foglaló felvételi keretein belül történik. Nem ritka a 4-5-szörös túljelentkezés. Jelenleg mintegy 500 tanulója van. A Szerbiában ritkaságnak számító 6 osztályos gimnáziummal is rendelkezik. Kizárólag matematikai tagozataik vannak. Természetesen olykor magyar ajkú diákjaik is vannak.
A 2000-es évek elején megnyílt az út más elitgimnáziumok számára is, hogy egy-egy osztályt indítsanak a belgrádi Matematikai Gimnázium programjával: Újvidék, Nis, Ivanjica, Valjevo, Uzsice, Kraljevo, Kragujevac, Zenta. Ez utóbbi 2003-ban, Természettudományi-matematikai Tehetséggondozó Gimnázium néven csatlakozott a társasághoz, magyar tannyelvvel. Már az első tanév folyamán, a kollégium elkészültével felvette a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium nevet – az intézménnyel a következő fejezetekben fogunk részletesen foglalkozni. Az említett iskolák szinte mindegyike Különleges Nemzeti Fontosságú vagy/és Tartományi Jelentőségű Intézmény címet is visel. Ez az idők folyamán több-kevesebb többlettámogatást is jelentett az állami költségvetési forrásokból. Az iskolák többsége általános gimnázium egy-két tehetséggondozó szakkal.
A speciális matematikai programon kívül létezik még hasonló program fizikából (Nis, Zimony, Újvidék) és informatikából is. Ez utóbbiból eddig mindössze 9 iskolában működött ilyen tagozat. 2017-ben viszont az Oktatásügyi, Tudományügyi és Technológiafejlesztési Minisztérium atombombaszerű reformot álmodott meg az informatikai, számítástechnikai oktatás terén, a gazdaság igényeinek kiszolgálása céljából. Minden valamirevaló gimnázium lehetőséget kapott egy informatikai tehetséggondozó szak nyitására. A program 8 informatikai tantárgyat lát el heti 10-14 órában, heti 5 matematika órával és 4 óra fizikával. Mindezt 20 diákkal működő osztályokban, ahol a szaktantárgyak esetén további csoportbontásra is sor kerülhet. 2017-ben a felvételi rendszer még csődöt mondott, túl szigorúra sikeredett (556 jelentkezőből 280-nak sikerült csupán). 2018-ban 1300 diák tett sikeres felvételit, így összesen 66 informatikai tagozat nyílt országszerte. A magyar nyelven oktató intézmények közül végül csak a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban indult el az új szak.
Nyelvi, filológiai tehetséggondozó iskola, tagozat 10 helyen működik az országban. Ezen intézmények sorában kapott helyet a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium. A legnevesebb ilyen típusú iskolája Szerbiának a Karlócai Gimnázium, amelyet 1792-ben alapítottak a szerbek a Magyar Királyság területén. Kifejezetten filológiai gimnázium, több szakkal. A felvételi e gimnáziumok, illetve tagozatok számára is külön időben, külön eljárás szerint, emelt szinten történik.
A zenei tehetségterület fejlesztésére állami zeneiskolai hálózatot hoztak létre Szerbiában. Általános zeneiskolák szinte minden városban, középiskolai zeneiskolák pedig minden nagyobb oktatási központban vannak (összesen 31). Ezek párhuzamos iskolák is, tehát a gyerekek közben „rendes” iskolába is járnak. A magyar nyelvű zenei oktatás szempontjából legjelentősebb a 150 éves Szabadkai Zeneiskola, mely általános és középfokú, magyar és szerb nyelven is oktat. A zeneiskolák programja minden szempontból kielégíti a tehetségpontok hálózatának regisztrációs követelményeit. Van beválogatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés, tanácsadás, hálózatban működnek és nyitottak. A legtehetségesebb diákok egy szintet léphetnek és bekerülhetnek Szerbia egyik legkiemeltebb tehetséggondozó intézményébe, a közép-szerbiai Zenei Tehetségek Iskolájába, vagy felvételt nyerhetnek valamely zeneművészeti egyetemre, akadémiára.
(http://www.talenti.edu.rs/)
1973-ban alapították azzal a szándékkal, hogy a különleges zenei tehetséggel megáldott gyerekek méltó körülmények között fejlődhessenek. Ez a kiemelkedő intézmény a moszkvai Központi Zeneiskola és a londoni Yehudi Menuhin School mintájára épült fel. A kizárólag vonós szakokon mintegy 70 6–18 éves tehetség tanul Szerbia minden részéről, sőt Horvátországból is érkeznek növendékek. Fő együttműködő partnerük a Belgrádi Egyetem Zeneművészeti Kara, és értelemszerűen az ott oktató professzorok az iskola fő tanárai is. Az általános és középiskolai alapok és az egyénre szabott művészeti képzés mellett – az iskola gazdag koncerttevékenységének köszönhetően – a gyerekek rengeteg fellépési lehetőséget is kapnak. Eredményeikről legfőképp a sok száz végzett tanulójuk hazai és külföldi művészeti karrierje tanúskodik.
A tánc és a balett ifjú tehetségígéretei szintén „különleges bánásmódban” részesülhetnek a kemény felvételi eljárás után. Az országban három intézmény biztosítja ezeket a különleges feltételeket, három szakon: modern, klasszikus és néptánc.
Következő fejezet: >>> 4.2.1.4.2. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken