- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata
4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken
4.2.1.4.1. A szerbiai oktatási rendszer jellegzetességei a tehetséggondozás tekintetében (...folytatás)
Fő feladatuknak és tevékenységüknek tekintik:
felismerni és támogatni a tehetségeket, főképp a legfejletlenebb régiókban,
lehetőséget nyújtani a kutatási terveik megvalósításához,
támogatást nyújtani a fiatal tanároknak, oktatóknak az oktatási terveik, projektjeik megvalósításában,
lehetőséget nyújtani a különböző iskolákból, intézményekből, kutatási területekről érkező fiataloknak, hogy megtanuljanak együttműködni és megértsék egymást.
Mindezt egyedi, nem szokványos módszerekkel, a szabadságvágyra, a tudásvágyra, a kreativitásra, a vitakultúrára, a kommunikációs készségek fejlesztésére, a kritikai gondolkodásmódra, az eltökéltségre építve próbálják elérni. Petnicában nincsenek osztályzatok, diplomák, kitüntetések, szokványos tanár–tanítvány viszonyok és kényszerítő eszközök. Csak a belülről fakadó motiváció számít. Ez a kezdeményezés a világ bármely országában példaértékű lehet.
(http://www.cpn.rs/?lang=en)
A Tudománynépszerűsítő Központ egy állami fenntartású intézet, melynek célja a tudomány népszerűsítése. A Szerb Köztársaság Törvény a tudományos munkáról (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 18/10) elnevezésű jogi aktusának köszönhetően került megalapításra 2010-ben. A központ sokkal több, mint egy mindennapi intézmény. Része annak a stratégiai programnak, amely Szerbia sokoldalú gazdasági fejlesztését hivatott segíteni. Jelszava az innováció. Tudománynépszerűsítő fesztiválokat, road show-kat, rendezvényeket, kutatók éjszakáit és egyéb előadásokat szerveznek Belgrádban és országszerte. Több mint 30 főállású munkatársa és megannyi önkéntes segíti e programok megvalósítását. Legnagyobb eseményük az évente megrendezésre kerülő, egyhetes belgrádi Tudományok Fesztiválja. Egész évben járja az országot a Tudomány Kamionja. Tucatnyi vidéki városban is működtetnek Tudós Klubokat. Kiadói tevékenységük is jelentős, folyóiratuk van, tudományos könyveket adnak ki és közel 300 tudományos rövidfilmet jelentettek meg.
Következő fejezet: >>> 4.2.1.4.2. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken