A tehetség kézikönyve

4.2.1.4.1. A szerbiai oktatási rendszer jellegzetességei a tehetséggondozás tekintetében (...folytatás)

A 47 oldalas középiskolai oktatásról és nevelésről szóló törvény már 4 alkalommal rendelkezik a tehetségekről. Két figyelemre méltó, új momentum kerül elő benne. Az egyik minden oktatási intézmény fejlesztési tervével, a másik nagyon-nagyon lényeges szakasz pedig a speciális, tehetséggondozó intézmények, tagozatok létével és az azokba való beiratkozás feltételeivel foglalkozik.

A középiskolába való beiratkozás alig 15 oldalas szabályzatának 9 teljes szakasza vonatkozik a tehetséggondozó intézmények és tagozatok rendszerébe való bekerülés feltételeire (a keresőszavak 28 alkalommal fordultak elő). Ez már igen nagy szám, és a szabályzat valóban részletes képet fest a szerbiai tehetséggondozó rendszer komolyságáról. Ezzel már jó példával szolgálhatnak a legtöbb ország iskolarendszere számára. E szabályzat szigorú felvételi követelményrendszere ágyazza meg a lehetőséget az ország kifejezetten tehetséggondozó intézményei és tagozatai számára, köztük a magyar tagozattal is rendelkező újvidéki Bogdan Šuput művészeti iskolának, valamint a szabadkai és zentai, kizárólag magyar tannyelvű tehetséggondozó gimnáziumoknak, a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumnak és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumnak, melyeket Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza alapított 2003-ban.

A középiskolai tanulók és a felsőoktatási hallgatók jóléti ellátásáról szóló törvény 57 oldalon keresztül taglalja a kollégiumi intézményi rendszer szabályait. Összesen 11 alkalommal esik szó a tehetségekkel zajló munka körülményeiről, legtöbb esetben a különböző ösztöndíjak feltételei kapcsán. A művészeti oktatással kapcsolatban is megjelenik a tehetség szó, valamint megfogalmazódik egy szervezet megalapításának a terve, Tehetséges Hallgatók és Tanulók Tudományos és Művészeti Munkájának és Foglalkoztatásának Fejlesztését Ösztönző Köztársasági Közösség névvel, amelynek tényleges létrejöttéről nem találtunk információt. Ez a törvény teszi lehetővé a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium számára az egész napos oktatási formát. Egyébként nagyon ritka a zárt internátusi rendszer, alig tucatnyi példa van rá az országban, a nagyobb városokban általában gyűjtőkollégiumokat találunk.

A felsőoktatási törvényben sem felülreprezentált a tehetséggondozás szabályozása, a 81 oldalon két esetben esik szó róla. Az egyik szöveghely „a tehetséges egyetemistákkal való foglalkozás” támogatását latolgatja, a másik viszont az előadót állítja a középpontba, kiemelve, hogy neki is tehetségesnek kell lennie.

Nagyon fontos továbbá az Oktatásfejlesztési Stratégia Szerbiában 2020 című dokumentum, amelynek immár fő vesszőparipája a tehetséggondozás lett. A 20 oldalas stratégia két teljes oldala ezt a témát taglalja, a keresőszavaink legalább 30-szor fordulnak elő benne. A fő feladatnak a modern oktatási tervek kidolgozását tartja, amelyben a konkrét tehetséggondozási tevékenységek mellett külön felhívja a felhasználók figyelmét a beválogatás és a tanácsadás fontosságára is. Az iskolások mellett hangsúlyozza a tehetséges egyetemi hallgatók bevonását. A stratégia emellett szerteágazó tehetséggondozó programok sokaságát szándékozik beindítani, elsősorban a legnevesebb matematikai és nyelvi tehetséggondozó gimnáziumok, valamint a Petnicai Kutatóállomás és a Tudománynépszerűsítő Központ közreműködésével.

A törvényerejű rendelkezések elemzésének sorát A középiskolába való beiratkozás szabályzata című dokumentummal zárjuk. Igaz, hogy ez a dokumentum a felsoroltak közül a legkisebb rangú, de a szerbiai tehetséggondozás legerősebb fegyverzetére, a tehetséggondozó iskolák hálózatára, illetve azok működésére mutat rá. A 2017-es kiadvány 143 oldalas, és közel 100 alkalommal tűnnek fel benne a keresett kulcsszavak. Szinte kivétel nélkül a tehetséggondozó iskolákat és tagozatokat érintő témákat ecsetelik, a szabad helyek számával és a bekerülési követelményekkel, illetve a különleges bánásmódot igénylő tanulók jogait, lehetőségeit, kötelezettségeit határozzák meg.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a szerbiai törvényi háttér az oktatás esetében modern, igyekszik közeledni az Európai Unió elvárásaihoz. Az előírások, szabályzatok gyakorlati megvalósulása viszont teljesen más kérdés, többek között azért is, mert az ellenőrző rendszer szinte egyáltalán nem működik, azaz nem is létezik a valóságban.

Istraživačka stanica Petnica – Petnicai KutatóállomásIstraživačka stanica Petnica – Petnicai Kutatóállomás

(https://pi.petnica.rs/)

A Petnicai Kutatóállomás az ország fővárosától mintegy 150 km-re nyugatra található, hegyvidéki, festői környezetben – a legközelebbi település 7 km-re fekszik tőle. A tudományok igazi fellegvára, fogalom Szerbiában. Egyet jelent a tudománnyal, a tehetséggel, a fejlődéssel. Az olyan büszke diák előtt, aki „petnicásnak” mondhatja magát, különleges ajtók nyílhatnak meg. A Petnicába bejutni dicsőség, minden tehetséges gyermek álma. A Petnicai Kutatóállomást több mint 30 éve alapították lelkes egyetemi tanárok. A kutatóállomás célja a tehetséges diákok nemformális oktatása. Minden szerbiai diák pályázhat a táboraikba. A beválogatási rendszer többlépcsős, bonyolult. Az épület számos előadóteremből, laboratóriumból, hatalmas könyvtárból, 170 férőhelyes kollégiumból, 350 ülőhelyes étteremből áll. A központban sportpályák és úszómedence is található az aktív pihenés kiszolgálása céljából. Évente mintegy 2000 gyerek fordul meg a kutatóállomáson a körülbelül 150 program, szeminárium, műhely valamelyikén. Ez idáig több mint 3500 ilyen tevékenységet tartottak, amelyen több mint 50 000 diák vett részt. E diákok közül nagyon sokan tudósként, kutatóként dolgoznak a világ minden táján. Talán a legfontosabb programjaikat a táborok jelentik. Ezeket egész évben, 4, 6, 10 sőt 15 napos turnusokban szervezik a természettudományok, a humán tudományok vagy interdiszciplináris területek valamelyikén. Igyekeznek olyan hiánypótló területeket érinteni, amelyeket a közoktatási programok nem tudnak felölelni (orvostudomány, geológia, régészet, nyelvészet, elektronika, antropológia, grafikai dizájn stb.). Aki elkezdett és sikeresen abszolvált egy projektet, akár vissza is hívhatják, hogy folytassa ugyanezt egy magasabb színvonalon. Több mint 800 személy, professzor, mentor, szakember, aktivista segíti a programok megvalósulását. Jelenleg 21 ilyen tábor fut.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.4.2. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken