4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata

4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken

4.2.1.4. Szerbiai helyzetkép

4.2.1.4.2. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken (...folytatás)

A Vajdaság területén a 2016/2017-es tanévben 121 általános iskolában összesen 13 440 magyar ajkú diák tanult. A 2014/2015-ös tanévben még 14 308 tanulót számlálhattunk, 2011/2012-ben pedig 15 575-öt. A számok magukért beszélnek, 2135 gyerek tűnt el 6 iskolaév alatt.

A középiskolások száma is folyamatosan csökken. A 2015/2016-os tanévben összesen 508 középiskolát tartottak számon Szerbiában (A Szerb Köztársaság Statisztikai Évkönyve, 2017, 103.), ebből a nemzeti kisebbségek nyelvén is (kétnyelvű) oktató középiskolák száma összesen 52 volt.

Vajdaság középiskoláiban 38 helyen működött legalább egy magyar osztály, melyekben 5501 tanuló tanulhatott magyarul a Magyar Nemzeti Tanács által összegyűjtött adatok alapján. A 2014/2015-ös tanévben 6202, a 2011/2012-es tanévben pedig 6766, tehát 5 év alatt 1265 gyerekkel lett kevesebb a rendszerben.

A Vajdaságban Újvidék egyetemi város mellett Szabadka a második számú felsőoktatási központ. Újvidéken, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, Szabadkán pedig az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók.

A vajdasági magyar tehetséges diákok több síkon is összemérhetik tudásukat. A szerbiai síkon iskolai, községi, körzeti, vajdasági és országos szinten tehetik meg ezt. Számos magyarországi és Kárpát-medencei verseny is elérhető számukra. Ezenkívül van bőven saját tradicionális versenyük is, mint például a Középiskolások Művészeti Vetélkedője (KMV), a Szarvas Gábor Nyelvművelő Verseny vagy a Fekete Mihály Matematika Verseny.

Magyarországon a külföldi állampolgárságú hallgatók 7,6%-át tették ki a szerbiai származású magyar hallgatók, akik elsősorban a Délvidék, a Tisza mente többségében magyarok lakta községeiből érkeztek. Ha figyelembe vesszük, hogy az Újvidéki Egyetemen (állami karokon és főiskolákon) összesen 3152 hallgató tanult, megállapíthatjuk, hogy 2010-ben a mintegy 4500–4700 fős teljes magyar hallgatói kontingens 30–35%-a tanult Magyarországon (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011).

„Szerbiában (illetve korábban Jugoszláviában, Szerbia és Montenegróban) a magyar népesség magyarországi taníttatási stratégiája jelentősen eltér(t) a többi Magyarországgal szomszédos országétól, ami elsősorban a délszláv háborúk következménye. Bár a vajdasági magyarok tanulmányi célú migrációja már az 1980-as években megjelent, számottevővé csak 1991-től, a délszláv polgárháború kitörésétől vált […], később, a délszláv polgárháború után átmenetileg visszaesett számuk és arányuk, de az 1999-es koszovói válság (NATO-bombázások) idején ismét jelentősen megnőtt a Magyarországon tanuló vajdasági fiatalok száma.” (Takács és mtsai, 2013, 81.)

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.4.3. Példaértékű tehetségpontok bemutatása