4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata

4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken

4.2.1.5. Egyéb országok tehetséggondozási tapasztalatai a magyar nyelvű oktatás tekintetében

4.2.1.5.2. Szlovéniai helyzetkép (...folytatás)

2008-ban alapította Luka Manojlovic? magánvállalkozó. Önkéntesek segítségével foglalkoznak az iskoláskor előtti és az iskoláskorú tehetségekkel. Fő céljuk, hogy az iskolai elméleti oktatást összekössék gyakorlati tudást nyújtó programokkal. Ennek érdekében számos tudomány-népszerűsítő fesztivált, műhelyt, előadásokat, kísérleteket szerveznek. Egyik legnépszerűbb programjuk keretében a robotikaműhelyben fejlesztik a gyerekek kreativitását és innovációs készségeit.

A szlovéniai oktatás és tehetséggondozás magyar vonatkozásai

Muravidék (Prekmurje) területe: 940 km², 1920 előtt két vármegye, Vas és Zala vármegyék része volt. A muravidéki magyarság a szlovéniai magyarság szűkebb területi megnevezése. A muravidéki magyar tömb a szlovén–magyar határ mentén húzódik Őrihodostól Pincéig, kb. 50 km hosszú és 3–15 km széles sávban. A muravidéki magyarság többsége mindössze 31 településen él, ezeket a településeket hivatalosan „kétnyelvű településeknek” nevezik. Emellett néhány nagyvárosban magyar szórvány is található (Muraszombat, Ljubljana, Maribor). A muravidéki magyarságot két részre oszthatjuk. Az egyik csoport a „goricskói magyarság”, őrségi magyarság, ide 8 település tartozik. A második csoportba a „Lendva-vidéki magyarság” sorolható (23 település).

1920 előtt 20-25 000 magyar élhetett Muravidéken. Az 1991. évi népszámlálás szerint Szlovéniában 8499 magyar élt, ebből 7636 fő a Muravidéken. A 2002. évi szlovén népszámlálás idején a magyarság lélekszáma mindössze 6243 fő volt, ebből 5430 magyar élt a Muravidéken, vagyis a Murától a szlovén–magyar határig húzódó területen. Jelenleg a magyarok lélekszáma a Muravidéken közel 4000 főre becsülhető. Jóindulatú becslések 6000 főt is említenek, de esetükben a becslés is nagyon nehéz feladat, hiszen a magyarok több mint fele vegyes házasságban él, mást jelent számukra az anyanyelv, és megint mást az identitástudat (vö. Gyémánt és Katona, 2014).

A szlovén alkotmány biztosítja a szabad anyanyelvhasználatot, a 61. szakasz a „nemzeti hovatartozás szabad kifejezéséről”, a 64. szakasz „az őshonos olasz és magyar nemzeti kisebbség külön jogairól” rendelkezik. A kisebbségi többletjogrendszeren alapuló nemzetiségi politikának megfelelően a magyar és az olasz kisebbségi közösség az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás területén, valamint az anyaországgal történő kapcsolattartás terén külön lehetőségekkel rendelkezik, amelyeket az állam anyagilag is támogat. Az alkotmány kimondja, hogy az országgyűlésbe minden választáskor az olasz és a magyar közösség egy-egy képviselőjét be kell választani. Az olasz és magyar nemzetiségű szlovén állampolgárok két szavazati lehetőséggel rendelkeznek: szavazhatnak pártokra, de egyúttal megválaszthatják nemzeti kisebbségük képviselőjét is.

Ebből a pozitív jogi, politikai, kulturális, oktatási diszkriminációból fakadóan elmondható, hogy minden határon túli területet beleértve a legtöbb jogot a magyarok Szlovéniában élvezik, de sajnos ez sovány vigasz, ugyanis a népességi adatok így is folyamatos csökkenést mutatnak.

Az iskoláskor előtti nevelő-oktató intézményekben a kétnyelvű területeken a munka a kétnyelvű oktatásra való előkészítés jegyében zajlik. A gyermekek száma 400-500 körül mozog. Muravidék vegyesen lakott területén jelenleg 4 központi kétnyelvű általános iskola működik. Középszinten a muravidéki középiskolákban csak az 1981-es új iskolareformmal nyílt lehetőség magyar oktatásra egy szakirányú oktatás bevezetésével Lendván, egy kétnyelvű intézetben. Muravidék más említett középiskoláiban ugyanakkor csupán fakultatív formában vált lehetővé a magyar nyelvi képzés. Itt jelenleg évente 40-45 középiskolás látogatja a magyar nyelvi órákat. A lendvai középiskolában jelenleg a gimnáziumi, közgazdasági és kereskedelmi tagozatokon 351 tanuló tanulja anyanyelvként vagy környezetnyelvként a magyar nyelvet és irodalmat, illetve hungarisztikát. A magyar szakos pedagógusképzés a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék megalapításával, szintén 1981-ben indult meg Mariborban (vö. Bence, 1996).

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.5.3. Ausztriai helyzetkép