2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.3. A versenyek és a versengés szerepe a tehetségek kibontakozásában

2.2.3.6. Az adaptív és sikeres versengéshez szükséges pszichés képességek

2.2.3.6.1. A versengés során keletkező szorongás kezelésének a képessége (...folytatás)

A figyelem visszaterelése

Jeff Brown a Harvard Egyetem Orvosi Fakultásának pszichológusa és Mark Fenske idegtudós a kanadai Guelph Egyetemről a Győztesek agya című könyvükben a következő megoldásokat javasolják, ha valakinek egy erős koncentrációt igénylő helyzetben mégis elkalandozik a figyelme (Brown és Fenske, 2010): ilyen esetben meg kell állni és tudatosan ráirányítani a figyelmet a feladat bizonyos kritikus részleteire. Például hangokra, felületekre, színekre, amelyeket normál körülmények között nem veszünk észre. Ha valaki egy előadást kell, hogy tartson, és idegességében nehezen koncentrál, akkor tudatosan ráirányíthatja a figyelmét például az előtte beszélő hangszínére. Ez új perspektívát ad az agynak, segít fókuszálni és csökkenti a koncentrációt nehezítő félelmet és idegességet.

Prioritások felállítása

A figyelem szűkös erőforrás, ezért képesnek kell lenni arra, hogy egy komplex helyzetben arra irányuljon a legnagyobb figyelem, amely a legfontosabb információt hordozza, vagy a leglényegesebb feladatot jelenti. Ez részben azt kívánja, hogy a feladatokat szakaszokra bontsák. Azok, akik profik a fókuszálásban, még magas stresszel járó helyzetekben is spontán módon és erőfeszítés nélkül képesek erre (Brown és Fenske, 2010).

Zoomolás

A figyelem rugalmas és dinamikus irányítása a szűkösebb és a tágabb perspektíva között, a részfeladatokra való ráközelítés és aztán a teljes feladat egészére való rálátás váltogatásának a képessége ugyancsak segít a hatékony feladatmegoldásban. A „győztesek agya” nem kerül abba a helyzetbe, hogy „nem látja a fától az erdőt, vagy az erdőtől a fát” (Brown és Fenske, 2010).

Meditáció

Az agykutatások szerint a meditáció kifejezetten hatékony a zoomolás tréningezésében, mert arra készteti az agyat, hogy változtassa a fókuszálásnak a szintjét. Már egy hónap meditáció hatására jelentősen erősödnek azok az agyi területek, amelyek a figyelmi kontrollért felelősek (Brown és Fenske, 2010).

A figyelem elterelése

Paradox módon, egy komplex probléma megoldásában nem ritkán a figyelem átmeneti elterelése és másra irányítása segíthet. A problémától való eltávolodás és egy másfajta, lehetőleg szokásos tevékenységre való koncentrálás, például egy séta, teret teremt a gondolkodás és kreativitás számára, és lehetővé teszi a szükséges összefüggések felismerését. A stratégikus figyelmi fókuszváltás számos tudományos felfedezés történetében szerepel (Brown és Fenske, 2010).

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.2.3.6.2. Kihívás vagy fenyegetés: a teljesítmény és versengési helyzetek értelmezése és keretezése