- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése
2.4.3.2.2. Az információfeldolgozási stratégiák fejlesztésének pszichológiai alapjai (...folytatás)
ismeretlen szó meghatározása (a szövegkörnyezet elemzése, felbontás alapján, visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez, szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek felhasználása);
aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából;
parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása;
kulcsfogalmak kiírása;
kulcsfogalmak definíciója;
jegyzetelés (hallott anyag alapján, szöveg olvasása közben);
a jegyzetelt anyag vizuális tagolása (aláhúzás, nagybetűs írás, nyilak, betűk és számok, egyéni jelek, színek stb.);
tanári vázlat vagy ábra;
fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése (egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak, alá-, fölérendeltségi viszonyok, mellérendelt viszonyban levő fogalmak, ellentétes fogalmak, ok-okozati kapcsolat);
összefoglalás (lényegi mozzanatok kiemelése);
Következő fejezet: >>> 2.4.3.2.3. Értelmi képességek fejlesztése és az önálló tanulás