2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai

2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése

2.4.3.2. Újabb gyakori gyenge oldal a tehetségeseknél: a hatékony információfeldolgozási stratégiák hiánya

2.4.3.2.2. Az információfeldolgozási stratégiák fejlesztésének pszichológiai alapjai (...folytatás)

kérdések feltevése (Mit fogok megtudni? Mit nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok most, hogy tanulmányoztam a szöveget?);

saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás;

ábra készítése;

ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése;

az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.

E fenti technikák közül sokfélét alkalmaznak tanulóink – természetesen más-más sikerrel. A gondot azonban az jelenti, hogy sokszor leragadnak a mechanikus tanulási formáknál, s nem építenek be a tanulási technikáik közé újabb, hatékonyabb formákat.

Kozéki és Entwistle (1986) három alapvető összetett tanulási stratégiát – mivel motivációs elem is szerepel ezekben, „tanulási orientációnak” nevezik – különböztetett meg. Ezek: mélyrehatoló, reprodukáló és szervezett. A mélyrehatoló jellemzője, hogy a dolgok megértésére törekszik, ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása játszik domináns szerepet. A mechanikus tanulás a részletek megjegyzésére épül, a feldolgozásban alig kapnak szerepet más összetevők. A szervezett tanulás a rendszeresség, jó munkaszervezés alapkövetelményére épül. E három tanulási módszeregyüttes mindegyike szerepet kap a tanulók munkájában valamilyen arányban, az eredményesség szempontjából azonban nem mindegy, hogy melyik játszik vezető szerepet. Fontos feladat a hatékonyabb formák kialakítása (vö. Balogh, 2011).

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.4.3.2.3. Értelmi képességek fejlesztése és az önálló tanulás