- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése
2.4.3.3. A kreativitás fejletlensége mint a tehetségesek lehetséges gyenge oldala
2.4.3.3.2. A kreativitás fejlesztésének kiindulópontjai (...folytatás)
Az ismerttől az ismeretlen felé haladás.
Öröm a tevékenység folyamatában és nem csak a teljesítmény sikerében.
Feleletek, illetve tények tanulása helyett: kérdezés lehetősége.
Részismeretek tanulása helyett interdiszciplinaritás.
A múltba tekintés helyett jövőorientáció.
Tanulás a játékon keresztül.
Szociális és nem csak individuális gondolkodás.
Ezen szempontok elemzése alapján Herskovits Mária (2013) összefoglalta, hogy a gyakorlati munkában milyen pedagógiai módszerek gátolják, illetve támogatják a kreativitás fejlesztését.
A fenti kutatások mind bizonyítják, hogy a kreativitás fejlesztése is döntően az iskolai feltételeken múlik. Mindehhez azonban a magyar iskolákban meg kell változtatni az ismeretcentrikus szemléletmódot, s a jelenleginél jóval gazdagabb, rugalmasabb tanítási-tanulási módszereket kell alkalmazni, amelyek a személyiség kreatív alkotó folyamatokban szerepet játszó összetevőinek a fejlesztésére is figyelnek (vö. Csíkszentmihályi, 2010, 2016; Damsa, 2015; Deák-Takács, 2016; Duró, 2018; Péter-Szarka, 2012, 2014).