A tehetség kézikönyve

2.5.1.2.4. A gazdagítás speciálisan tehetséggondozásra használt formái (...folytatás)

A kiscsoportos projektek és problémamegoldó gyakorlatok szintén kitűnő tanítási stratégiának számítanak a tehetségesekkel való munka során. A tanulók magas fokú kezdeményezésre képesek a problémák felismerése és projektek tervezése területén, és ezáltal a kognitív tevékenység legmagasabb és legösszetettebb szintjeiben is képesek részt venni. Amikor tehetséges fiatalok 3–5 fős csoportokban dolgoznak együtt problémamegoldó vagy projektgyakorlatokban, az intellektuális kihívás, a tananyag tartalmának fejlett szintje és a gondolkodási készségek magasabb szintjei sokkal nagyobb teljesítményt, valamint az érdeklődés és motiváció erőteljes növekedését eredményezik (további részletek: M. Nádasi, 2010, 2011).

A szemináriumszerű órák szintén alkalmat biztosítanak a tehetséges fiatalok számára, hogy sokkal mélyebben tanulmányozzák a tananyagot, mint ahogy az egy hagyományos órán lehetséges lenne (Dixon, 1995). A szemináriumok általában kis csoportokból állnak, ahol a létszám ritkán haladja meg a 10 főt, és gyakran magas szintű diákkezdeményezés tapasztalható a vizsgálatra érdemes témák kiválasztásában és a célok eléréséhez alkalmazott tanulási gyakorlatok típusában. A tanár szerepe sokkal kevésbé irányító jellegű, sokkal inkább elősegítő, mint más osztályokban. A viták kitűnő alkalmat szolgáltatnak a tehetséges diákok számára a komplex, absztrakt kognitív témák, fogalmak és alapelvek kezelésére.

(f) Könyvtári és empirikus kutatások

A könyvtári kutatás és olvasás a legalapvetőbb bevezető gyakorlat, amely a problémák tisztázásához és a szóban forgó téma mélyebb megismeréséhez vezet. A diákok egyszerre tisztázzák és körvonalazzák a problématerületeket, ahogy információt gyűjtenek a megoldásról, és jelentéssel bíró sémákba és mintákba rendezik azokat. A hatékony tanulás folyamata egyértelműen az, ame-lyet a konstruktivisták előnyben részesítenek (Brooks és Brooks, 1993). A tehetséges diákok számára is elegendő időt és lehetőséget kell teremteni, hogy megtanulják, hogyan tervezzenek meg és hajtsanak végre könyvtári és empirikus kutatásokat, valamint megtanulják, hogyan használják a számítógépet és más technológiát ezekhez a tevékenységekhez. Egy, a kutatási módszerekről szóló kurzus ideális lenne minden tehetséges fiatal számára egészen a középiskola első éveitől a felsőbb évfolyamokig és az egyetemi évekig. A fiatalok kreatív képességeinek fejlődése elősegíthető azáltal, hogy több lehetőséget biztosítunk számukra a tudósok, kutatók, művészek és természettudósok által használt megfigyelési készségek megtanulására (vö. Kiss A., 2014).

(g) Publikálásra szánt írások

A publikálásra tervezett írás értékes kulminációs gyakorlat a diákprojektek, kutatások, kísérletek és művészi törekvések számára. Azon kívül, hogy tapasztalattal látja el a diákokat az írás technikai és művészi aspektusait illetően, a gyakorlat magában foglalhatja a kockázatvállalás és a nagyközönség számára átadott üzenet izgalmát. Az egész élmény bevezetést ad a kreatív alkotás világába, legyen szó a művészetekről, az üzleti életről, a tudományokról vagy a szakmákról. A megjelentetésre szánt írás tehát ideális kreatív élményt jelent a tehetséges fiatalok számára.

(h) A technológia használata

Ez a stratégia világszerte elengedhetetlenné vált a tehetségprogramokban, a technológia és a számítógép használata vagy beépítése szükséges a tanítás minden aspektusában. A tehetségprogramokban részt vevő fiatalok többsége nagyon magasan képzett a számítógépek területén. Ez megköveteli, hogy az iskolák, osztálytermek és tanárok is képesek legyenek hatékonyan működni az információfeldolgozás korában. Itthon is jelentős fejlődés következett be az elmúlt években, s egyre több publikáció jelenik meg ebben a témakörben (további részletek: Hortobágyiné, 2017; Kituljak, 2017; Polonyi és Abari, 2017).

(i) Iskolán túli tanulmányi élmények

Az általános iskolás tehetséges diákok számára összeállított programoknak iskolán túli vagy iskolán kívüli tanulási élményeket is tartalmazniuk kell. A tanácsadóknak vagy programkoordinátoroknak élen kell járniuk abban, hogy ezeket a gyermekeket ezekhez az élményekhez vezessék (Mönks és Ypenburg, 2011). A szombati programok széles körben elterjedtek, mint ahogy a nyári programok is (Feldhusen, 1998; Feldhusen és Clinkenbeard, 1982). Ezek az élmények speciális lehetőségeket adnak a tehetséges fiataloknak a fejlett szintű, gyors ütemű képzésre, speciális érdeklődési területek feltérképezésére, a tehetségükhöz kapcsolódó területeken folyó munkára és a más koraérett fiatalokkal való együttműködésre kihívást jelentő tanulási élményekben (további részletek: Páskuné, 2015; Polonkai, 2011, 2014).

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.2. Gyorsítás