2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.1. Gazdagítás, dúsítás

2.5.1.2. A gazdagítás gyakorlati eszköztára a fejlesztési folyamatban

2.5.1.2.4. A gazdagítás speciálisan tehetséggondozásra használt formái (...folytatás)

(j) Iskolán kívüli kulturális élmények

Az iskolán kívüli kulturális élmények lehetőséget kínálhatnak a tehetséges fiatalok számára, hogy tanuljanak a művészi és kulturális forrásokról, amelyek gazdagíthatják életüket. Az esztétikai és kulturális élményekkel való korai megismerkedés kialakítja az érzékenységet és a lelkesedést a művészetek iránt a tehetséges fiatalokban. Ezek közé a tevékenységek közé tartozik a koncertek, színdarabok, kiállítások, történelmi restaurálások látogatása vagy a múzeumi programok, majd azt követően az élmények megbeszélése (további részletek: Páskuné, 2015; Polonkai, 2011, 2014).

A fentieken túlmenően is vannak speciális tehetséggondozó gazdagítási módszerek, ezekről olvashatnak az érdeklődő szakemberek a Matehetsz, Géniusz Könyvek és a Géniusz Műhely sorozat itt nem említett köteteiben is – interneten elérhetők: www.tehetseg.hu, valamint a Tehetség folyóirat eddig megjelent 25 évfolyamának számaiban, illetve a www.mateh.hu honlapon, s nagy számban található e témakörre vonatkozó bibliográfiai adat a MTT Tehetség Bibliográfia kötetében (Balogh és Tóth, 2014).

E fejezet zárásként a hazai tehetségfejlesztés irányítóinak és gyakorlati szakembereinek is tanulságos eltöprengeni Gordon Győri János (2012, 217.) alábbi gondolatsorán, amelyet a külföldi tehetséggondozó gyakorlati programok elemzése alapján fogalmazott meg:

„Az összegyűjtött jó gyakorlataink alapján egyre kevésbé látszik kivitelezhetőnek a tehetségesek nevelése egyetlen, hagyományosan működő iskola – vagy még pontosabban: a szokásos tanóra – keretében. Vagy speciális tehetséggondozó formákat öltenek fel az iskolák, és csak a tehetséggondozás területére összpontosítanak (mint például a szingapúri NUS–HSMS vagy az izraeli tehetségközpont iskolája), vagy speciális extrakurrikuláris formákban és például az egyetemekkel való együttműködés keretei között igyekeznek a tehetségnevelés speciális igényeit kielégíteni, vagy teljes mértékben iskolán kívüli programokba kerül át a tehetséggondozás feladata. Az iskola és az oktatás iránt elkötelezett emberekként, nehezen mondják, mondjuk ki, de […] egyre inkább elkerülhetetlen az, hogy a tehetséggondozás feladatait az iskola más oktatási és nem oktatási, nem profitorientált, de akár még profitorientált szervezetekkel, az általuk tervezett, irányított programokkal is megossza.”

Ez utóbbi megoldás biztosíthatja széleskörűen, hogy a tehetségígéretek fejlődésükhöz megkapják az optimális gazdagító programokat is. Erre egyik úttörő példa volt itthon a Matehetsz „Tehetséghidak Programjában” a gazdagító programpárok pályázata, amely több aspektusból is az előbb összegzett, rendszerszerű tehetséggondozás elterjesztését tűzte ki célul a gazdagítás terén (vö. Polonkai, 2014).

Irodalom

Balogh László (2004). Iskolai tehetséggondozás. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

Balogh László (2006). Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Budapest: Urbis Kiadó.

Balogh László (2012). Komplex tehetségfejlesztő programok. Debrecen: Didakt Kiadó.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.2. Gyorsítás