- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban
2.6.5.3. A tehetségfejlesztés lehetőségei a fizikatudományban
2.6.5.3.5. Tehetségfejlesztő stratégiák, technikák a fizikatudományban
Mit jelent a gazdagítás (dúsítás), gyorsítás a fizikai tehetségfejlesztésben?
A gazdagítás fajtái (területei) az alábbiak lehetnek:
Mélységben történő gazdagítás. Ennek során – elsősorban szakköri keretekben – lehetőséget kínálunk a mindenki számára előírt tananyagban való elmélyedésre. Például: vektorok szerepe a fizikában (erők, lendület), ütközések részletezése, elektromos hálózatok, termodinamikai problémák, elektromos és mágneses mezők.
A tartalmi gazdagítás során olyan tananyagrészeket építhetünk be, melyek a mindenki számára kötelező tananyagon túlmutatnak. Például: elmélyedés a gyorsuló kör- és forgómozgásban, tehetetlenségi erők a feladatmegoldásban.
A feldolgozási képességek gazdagítása főleg interdiszciplináris tevékenység közben alkalmazható. A tanulói tehetség és kreativitás többnyire abban mérhető, hogyan viszonyul egy probléma megoldásához, és azt hogyan tudja megoldani. A megoldás legtöbbször azt jelenti, hogy az adott fizikai szituációt a matematika nyelvén is meg kell tudni fogalmazni. Tehát jártasnak kell lenni mérési adatok elemzésében, fizikai mennyiségek közötti matematikai függvénykapcsolatok felismerésében, egyenletek, egyenletrendszerek kezelésében, trigonometriai összefüggések felismerésében.
Tempóban történő gazdagítás, mely egyfajta gyorsításnak is elkönyvelhető (lásd ott).
A
A
Gyakran illeti kritika a fizika tanítását abban a vonatkozásban, hogy a feladatok megoldásával elveszi a tanulók kedvét a tantárgytól. Reguláris keretek között is helye van még a „számolási példáknak” is – természetesen megfelelő arányban és formában –, a tehetséggondozásban viszont nélkülözhetetlen eszköz. Az ismeretek működtetése egy magasabb gondolkodási szint, ami célja, sőt közbülső lépcsőfoka a fejlesztésnek. Takács (2006, 3–6.) szavaival: „A feladatmegoldó készség szerepe korunkban már vitathatatlanul fontosabb, mint a nagy mennyiségben tárolt ismeretanyag és annak reprodukálási képessége. […] Nem felidézés, hanem aktualizálás.”
Következő fejezet: >>> 2.6.5.4.1. Az infokommunikációs technika szerepe