- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
2.1.2. Intelligencia és tehetség
2.1.2.1. Intelligencia és/vagy tehetség? (...folytatás)
Olyannyira nem sikerült konszenzusra jutni e tekintetben, hogy a téma kutatói már 1921-ben rendeztek egy szimpóziumot kizárólag azzal a céllal, hogy közös meghatározásra jussanak. Nem jártak sikerrel. A szimpóziumot az 1980-as években megismételték, azonban konszenzus helyett ismét csak a különbségeket tudták egy kötetbe rendezve ismertetni (Sternberg és Detterman, 1986). A konszenzus hiányára reflektálva egy Boring nevű pszichológiatörténész hírhedt javaslata szerint meg kellene állapodni abban, hogy „intelligencia az, amit az IQ-tesztek mérnek”. Ez az első látásra talán abszurdnak vagy éppen cinikusnak tűnő elképzelés azonban korántsem annyira értelmetlen, mint elsőre tűnhet – sőt az utóbbi időben újra felvetették (Van Der Maas, Kan és Borsboom, 2014). A fejezet végére remélhetőleg ki fog derülni, miért.
Következő fejezet: >>> 2.1.2.2. Általános intelligencia vagy speciális képességek?