- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
4.1.2.1. Arany János Tehetséggondozó Program
4.1.2.1.2. Az AJTP tevékenységei, feladatai (...folytatás)
(6) Önismeret, pályaorientáció: a tehetséggondozásnak, képességfejlesztésnek és a tanulók tudásbeli és kulturális különbségeinek leküzdésére irányuló hátránykompenzációnak lényeges alapeleme a tanulásmódszertan/kommunikáció és az önismeret/drámapedagógia, valamint az életvitel tantárgyi programok, összefoglaló néven az „Arany János-i blokk.” Ezek a programok az öt év folyamán kiemelten segítik a tanulók személyiségfejlesztését. Az a cél, hogy a nevelő- és oktatómunka folyamata során a tanulóknak ne csak az intellektuális képességei, hanem a személyiség és tehetség valamennyi tényezője fejlesztésre kerüljön. Ezen programelemek akkreditált tanterveken alapulnak. A kollégiumi foglalkozások azokhoz alkalmazkodnak.
Az önismeret-foglalkozások célja az is, hogy a továbbtanulás, illetve pályaválasztás előtt álló diákok identitása, értékrendszere, jövőképe kialakult, stabil legyen. Ennek érdekében az 5 tanéven át tartó önismereti foglalkozások során felmérik, tudatosítják, megerősítik a diákok azonosságtudatát, megfelelően alakítják jövőképüket és értékrendszerüket.
Tematikus programok szervezésével biztosított, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók birtokába kerüljenek a továbbtanulással, a felsőoktatással kapcsolatos fontos információk is.
(7) Pedagógusok továbbképzése: az Arany János Tehetséggondozó Program hazai fejlesztésű, komplex pedagógiai program, amely innovatív, önfejlesztő jellegéből is következően tudatosan szervezi és támogatja a programban dolgozó pedagógusok képzését, továbbképzését. Ezeknek a céloknak az érdekében kapcsolatot tart a magyar felsőoktatási intézmények pedagógusképző szakmai műhelyeivel, segítve a leendő tanárok széles körű tájékozottságát a tehetséggondozás és a speciális hátránykompenzáció terén is. A programban tanító tanárokkal szemben alapvető elvárás a legkorszerűbb nevelés-módszertani ismeretek alkalmazása. A továbbképzések rendszerében az akkreditált továbbképzések mellett fontos szerep jut a belső tudásátadásnak, a műhelymunkáknak, a munkaközösségi foglalkozásoknak és az egymástól tanulásnak. Ezek a tevékenységek jelentik a program innovatív, folyamatos megújulásra képes jellegét.
(8) Szakmai kapcsolatok, hálózatépítés: a programban részt vevő intézmények olyan országos hálózatot alkotnak, amely saját szervezésű szakmai fórumain keresztül minden szinten lehetőséget ad a folyamatos szakmai innovációra, megújulásra és együttműködésre. Az AJTP-intézmények állandó együttműködésben állnak egymással, a program jellegéből, fejlesztéséből adódóan folyamatos szakmai kapcsolatokat ápolnak és építenek, a fenntartási és fejlesztési irányokat, a lehetőségeket, felelős javaslatokkal vagy döntésekkel támogatják. A kialakításra került együttműködések és munkaformák a tehetségfejlesztés, az eredményes és hatékony nevelés és oktatás megvalósítása érdekében történnek.
A támogatás célcsoportjai a vezetők, pedagógusok és a diákok.
A program vezetői célcsoportjához, szintjéhez tartoznak az intézmények vezetői (igazgatói munkaközösség), programfelelősei és programgazdái, továbbá a Szakmai Tanácsadó Testület, valamint az AJTP szakmai vezetője. Vezetői szinten évente változó helyszínen tanévnyitó konferencia, tehetségkonferencia, továbbá nemzetközi kitekintést és tapasztalatcserét lehetővé tevő disszeminációs tevékenység jelenti a szakmai támogatást. Az egyes találkozók alkalmával a szakmai kérdések megvitatása, egyeztetése, közös platform kialakítása, tapasztalatcsere, AJTP-intézmények hálózati rendszerének erősítése a feladat.
Az AJTP-intézmények egyesületi szerveződése, a választott képviselők tevékenysége külön együttműködés szerint történik, többnyire kapcsolódva a vezetői szinten megjelenő hálózati alkalmakhoz, vagy szükség szerinti találkozók alkalmával. Az egyesület önálló honlapot működtet a még teljesebb információk elérése érdekében, a programban jelentkező eredmények, események, felhívások és információk közreadásával.
Az AJTP-intézmények pedagógusai meghatározó szerepet töltenek be a program megvalósításában, ezért kiemelkedő szerep hárul az osztályfőnökökre és csoportvezetőkre.
Az intézmények által szervezett tapasztalatcserék a pedagógusokat érintő hagyományos szakmai fórumok.
Következő fejezet: >>> 4.1.2.2. Arany János Kollégiumi Program