A tehetség kézikönyve

4.1.3.2. A Nemzeti Tehetség Program létrejötte, céljai, működése (...folytatás)

4.1.3.1. táblázat. Állampolgári felajánlások számának alakulása 2009 és 2019 között (https://www.nav.gov.hu/nav/szja1_1)

A Nemzeti Tehetség Program országgyűlési elindításához, mozgalomszerű elfogadásához jelentősen hozzájárult az a háttértámogatás, amelyet egyrészt Sólyom László köztársasági elnök, másrészt Csermely Péter hálózatkutató professzor képviselt. A szakpolitika oldaláról kezdetben Hiller István oktatási miniszter és Kormos Dénes országgyűlési képviselő koordinálta a programot, a későbbiekben pedig Réthelyi Miklós és Balog Zoltán miniszterek, valamint Hoffmann Rózsa és Novák Katalin államtitkárok fejtettek ki különösen elkötelezett támogatást a program megvalósulása érdekében. 2010 óta a pályázati programok közvetlen döntéseiben Gloviczki Zoltán, Schanda Tamás és Illés Boglárka helyettes államtitkárok operatív előremutató tevékenységét kell kiemelnünk, akik az időközben egyre bővülő hazai és EU-s források minél hatékonyabb felhasználásán dolgoztak, dolgoznak. A háttérintézmények között a Nemzeti Tehetség Program pályázatait kezdetben az Oktatásért Közalapítvány, rövid ideig a Wekerle Alapkezelő, 2012-től hosszabb ideig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet gondozta. Jelenleg az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő végzi a hazai (ún. „NTP”) pályázatok kezelését, és működteti a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum munkáját (http://www.emet.gov.hu/hatter_1/nemzeti_tehetseg_program/).

A Nemzeti Tehetség Program legfőbb döntés-előkészítő, tanácskozó és ellenőrző testülete a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum. A Fórum szavazati joggal rendelkező elnöke a programért felelős minisztérium vezetője. A Fórum szavazati joggal rendelkező társelnökei pedig az Országgyűlés oktatásért felelős bizottságának elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke.

A Fórum szavazati joggal rendelkező tagjai további minisztériumok vezetői, illetve négy civil (jelölési jogosultságot szerző tehetségsegítő szervezet által választott) szervezet képviselője.

A Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórumnak több, tanácskozási joggal rendelkező meghívott tagja van: határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek és más magyarországi társadalmi szervezetek.

A kormány és a társadalmi szféra összefogásának jelképe, ugyanakkor anyagi forrása is az állampolgárok által adható 1%-os adófelajánlás. Az állami előirányzatként megjelölt célra, „a Nemzeti Tehetség Program feladatainak ellátására” 2009-ben mintegy 54 ezer, 2010-ben 130 ezer, 2011 után több éven keresztül mintegy 300-350 ezer állampolgár ajánlotta fel adójának 1%-át. Ez komoly és erősödő társadalmi bizalmat jelentett, amelynek alapja, hogy a program megvalósítása átláthatóan és hatékonyan történt. 2010 és 2015 között a közoktatásért, illetve köznevelésért felelős minisztérium felkérései alapján a Matehetszre különlegesen sok feladat megvalósítása hárult, elmondható, hogy ez az időszak jelentősen hozzájárult a Nemzeti Tehetség Programról alkotott – és ma is érzékelhető – pozitív kép kialakulásához. A Nemzeti Tehetség Program első éveiben, a gyakorlati megkezdést követően, a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program és a Tehetséghidak Program (valamint a kapcsolódó NTP pályázati tevékenységek) kommunikációjának hatása jól érzékelhető. Az állampolgárok bizalmát jelzi, hogy a felajánlók száma az utóbbi két évben (az adófelajánlás módjának változásai közepette) is tartósan magas maradt. Az itt közölt táblázat 2019 szeptemberéig mutatja az adatokat.

A felajánlott adóforintokat 2015 óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) javaslata alapján az Országgyűlés mintegy 100%-kal megnöveli, így a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum javaslatai szerint és az EMMI vezetői döntései alapján évente kb. 3 milliárd forint hazai („NTP-pályázatos”) keret áll rendelkezésre. A pályázatokra jellemző, hogy a Kárpát-medencei magyar tehetségsegítés érdekében határokon átnyúlóak a kiírások; a pályázatok tartalma a tehetségsegítés komplex szemléletét tükrözik; a kiírások célcsoportjai pedig a nemzeti ügy elve szerinti sokféleséget mutatják.

Elsődleges célcsoportok a köznevelésben részt vevő gyermekek és tanulók, valamint a felsőoktatás hallgatói, de a kiírások folyamatosan kiterjednek pedagógus-továbbképzések támogatására, a további szakemberek, szülők bevonására, valamint a gazdaság és a média világának érzékenyítésére is. Az évenkénti kiírások követik a kezdetekkor elhatározott hálózatos felfogást is, támogatják a hálózati sokféleséget és ösztönzik az intézményi és szakértői személyes együttműködést. A pályázatok segítik a különböző tehetségterületeken megvalósuló intézményi fejlesztőprogramokat; versenyek szervezését; tehetséggondozó műhelyek, közösségek munkáját; a nemzetközi aktivitásokat; a felsőoktatási tehetséggondozást, szakkollégiumokat; a tehetségsegítést erősítő kommunikációs tevékenységeket stb. Különösen fontosnak tarthatjuk a 2013-ban a Matehetsz által elindított Bonis Bona-díjat is a tehetséggondozók anyagi és erkölcsi elismerése érdekében, valamint a 2015-ben indult és azóta évente több százmilliós kerettel kiírt, a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat (NFTÖ), amely közvetlenül nyújt hatékony segítséget a 8 és 30 év közötti gyermekek, fiatalok tehetségének kibontakoztatásában.

Már Magyarország EU-csatlakozása előtt beindult az a kölcsönösségre alapuló folyamat, amelynek részeként az Európai Unió hazánknak fejlesztési pénzforrásokat ad. Ennek keretében összetett feladatokat megvalósító, tehetségfejlesztést célzó programok is elindulhattak. A Matehetsz megvalósíthatta a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program kiemelt projektjét és a Tehetséghidak Programot is, amelyek a különösen hatékony forrásfelhasználásnak köszönhetően jelentős mértékben járultak hozzá a Nemzeti Tehetség Program megvalósításához és társadalmi elfogadottságához. Az EU-s támogatást élvező programok 2010-től napjainkig mintegy évi 1 milliárd forint keretet biztosítanak a Nemzeti Tehetség Program komplex céljaira, ugyanakkor fontos megállapítanunk, hogy a fejlesztési források önmagukon túlmutató volumenű és minőségű segítő és fejlesztő aktivitásokat indukálnak.

A Matehetsz és a pályázati konstrukciókban részt vevő köznevelési intézmények, civil szervezetek mellett 2015-től kezdődően az Új Nemzedék Központ (ÚNK) vállalt szerepet a tehetségsegítő programok és a kapcsolódó kommunikációs feladatok terén. Ez a szervezet vette át a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díj koordinálását, és ők egészítették ki a díjazottak körét az önkormányzatokkal és a civilszervezetekkel is. Az Új Nemzedék Központ tehetségsegítéssel kapcsolatos feladatait 2019. október 1-jétől jogutódlással a Nemzeti Tehetség Központ vette át.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.1.3.3. Tehetséggondozás a felsőoktatásban