4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata

4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken

4.2.1.5. Egyéb országok tehetséggondozási tapasztalatai a magyar nyelvű oktatás tekintetében

4.2.1.5.3. Ausztriai helyzetkép (...folytatás)

a tanmenetbe, órarendbe szabadon beépíthető »üres«, tehát bármely tantárgyra vagy a tehetséggondozás egyéb területére felhasználható iskolai órák (Freigegenstände);

a tanórán való részvétel alóli felmentés (Fernbleiben vom Unterricht) – akár egy egész nap is lehet, amennyiben a tanuló a felszabaduló időt (egyéni vagy csoportos) továbbképzésre fordítja;

vegyes, több korosztályt is tartalmazó osztályok (Mehrstufen Klassen) – pl. Öffentliche Volksschule St. Elisabeth Wienben.” (Nagy és Lenhardtné Zsilavecz, 2011, 47.)

A tehetséggondozás elsődleges helyszíne Ausztriában is az iskola, a tehetséggondozással kapcsolatos kérdések nagy részét azonban az iskolarendszeren kívül oldják meg, számtalan alternatívát kínálva az érintetteknek.

„Ausztriában a tehetséggondozás 3 szinten szerveződik. Az első, legmagasabb szint az Osztrák Oktatásügyi és Kulturális Minisztérium (Bundesministerium für Unterricht, Kunst und Kultur [BMUKK]) szintje, a második szint a Tehetségfejlesztés és Kutatás Osztrák Központja (Österreichisches Zentrum für Begabtenförderung und Begabungsforschung [ÖZBF]), a harmadik szint pedig a Tartományi Önkormányzatok (Landes Staatsrat) tehetséggondozással foglalkozó szövetségi koordinációs pontjai. A minisztérium és a központ országos szinten, míg a koordinációs pontok regionális szinten tevékenykednek.” (Nagy és Lenhardtné Zsilavecz, 2011, 43–44.)

Nagy Tamás és Lenhardtné Zsilavecz Csilla (2011) a témát bővebben feldolgozza a Jó gyakorlatok az osztrák tehetséggondozásban című tanulmányában, mely a Géniusz Könyvek A tehetséggondozás nemzetközi horizontja, I. Jó gyakorlatok az Európai Unión belül és kívül, I. kötetében jelent meg. A tanulmányban részletes elemzésre kerül egy egyedülálló, fantasztikus jó gyakorlat modellje is, a Platon Jugendforum, mely fontos állomása az osztrák tehetséggondozás fejlődésének. Bár csak 2004 óta működik, mégis nagy nemzetközi hírnévre tett szert. „A Platon Jugendforum – Platon Ifjúsági Fórum – nyári, egyhetes nemzetközi tábor Salzburg közelében, az ECHA–Österreich és a Salzburgi Egyetem Neveléstudományi Tanszékének közös szervezésében (Weyringer, 2009). Szerepe és célja egyrészről, hogy 50 tehetséges, Európa bármely országából származó 15–19 év közötti középiskolás diák Európa sokféleségét megismerje, és megtapasztalja azt, hogy a különbségek ellenére lehet hasonlóságokat, azonosságokat találni, másrészről pedig az, hogy európai polgári öntudatuk fejlesztéséhez segítséget kapjanak.” (Nagy, Lenhardtné Zsilavecz, 2011, 50.) A szerzők a Platon Ifjúsági Fórum magyarországi megvalósíthatósági lehetőségeit is ecsetelik, beleillesztve azt a már meglévő tehetséggondozó rendszerbe.

Ausztriáról a tehetséggondozás terén elmondhatjuk, hogy világszínvonalon művelik, és az elsők között fektették le a tudományos alapjait is, amit szinte párhuzamosan a gyakorlatban is rendszerszintűvé emeltek. Ennek tükrében nem meglepő, hogy az Európai Tehetséghálózat térképét is szépen gazdagítják szervezeteik. Közülük mutatunk be néhányat dióhéjban.

Pro Talent Steiermark – GrazPro Talent Steiermark – Graz

(http://www.pro-talent-stmk.at)

A klub a Megyei Iskolai Tanács megbízásából jött létre. Alapítója Christina Bauer lett, aki a Steiermark előző képviselője volt. Ő szervezte az első stájerországi tehetséggondozó tanfolyamot, amelynek célja a különböző területen tehetséges gyerek és fiatalok fejlődésének elősegítése volt. A képzés részeként megrendezésre került egy ünnepi projekthét, amelyet azóta is minden évben megismételnek.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.2. Tapasztalatok egyéb országokból