4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata

4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken

4.2.1.5. Egyéb országok tehetséggondozási tapasztalatai a magyar nyelvű oktatás tekintetében

4.2.1.5.3. Ausztriai helyzetkép (...folytatás)

A mai Ausztria területén 6 hivatalosan is elismert népcsoport él, köztük a burgenlandi és bécsi magyarok. A burgerlandi magyarok 1910-ben még 26 225-en voltak, számuk ma 6000 főre becsült. Bécsben is jelentős magyar közösség él. A magyarság valódi létszámát azonban Ausztriában szinte lehetetlen meghatározni, hiszen a gazdasági jólét reményében egyre több munkavállaló és letelepedő érkezik, nemcsak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencei magyarok közül is.

A kisebbségi jogok érvényesítésében jelentős előrelépést az 1976-os népcsoporttörvény (Volksgruppengesetz) hozott, amely egy kerettörvény, és leginkább általános megfogalmazásokat tartalmaz; a konkrét rendeletek kidolgozását a szövetségi vagy tartományi kormányra hagyja. Az osztrák kisebbségpolitika jellemzője, hogy országos, tartományi és önkormányzati szinten nem egységes, a tartományok között jelentősebb különbségek tapasztalhatók. A törvény hiányossága, hogy az oktatásüggyel nem foglalkozik. A gyakorlatban történő megvalósítása ellentmondásos, mert a rendeletek bizonyos népcsoportokra vonatkoznak, másokat pedig meg sem említenek.

Az ide vonatkozó törvény egyik legfontosabb intézkedésében kimondja, hogy a kisebbségek az újonnan megalakuló népcsoporttanácsokon keresztül tudják érdekeiket érvényesíteni. (Az 1979-ben megalakult magyar népcsoporttanács ma már 16 főt delegálhat, amelyből 8 szervezeti és 8 egyházi, illetve politikai.) A törvény rendelkezik a népcsoportok támogatásáról, a földrajzi elnevezésekről, a nyelvhasználatról a közhivatalokban.

A német mellett a magyar nyelvet a felsőpulyai, az alsóőri és az őriszigeti óvodákban alkalmazzák. Az említett óvodákban a magyar nyelvű foglalkozásokra legalább heti 6 órát biztosítanak.

Burgenlandban nincsen olyan elemi iskola, ahol kizárólag magyarul történne az oktatás. Van 2 kétnyelvű alsó iskola, az alsóőri és az őriszigeti elemi iskola. Ezenfelül viszont léteznek elemik, ahol a magyar nyelvet választott tantárgyként tanulhatják a gyerekek heti három órában. Kb. 30 iskolában közel 2000 diák tanul pillanatnyilag magyarul (vö. Szoták, 2003).

A Bécsi Magyar Iskola a magyar népcsoport délutáni, illetve hétvégi iskolája és óvodája. Az iskola fenntartója az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége. A Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnáziumban is van magyar oktatás, de több Burgenland területén működő szakközépiskola is kínál magyarul tanulási lehetőséget.

Mindenképp említést érdemel a Bécsi Egyetem Európai és Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Finnugor Tanszéke, amely Ausztriában egyedüliként végez egyetemi szintű magyar filológiai képzést. Magyar tolmács- és fordítóképzés a Bécsi Egyetem Fordítástudományi Központjában és a Grazi Egyetem Alkalmazott és Elméleti Fordítástudományi Intézetében folyik.

Ausztria egyetemein a legszerényebb becslések szerint is több mint 2000 magyar hallgató tanul. Létszámuk évről évre nő. Bécs közelsége, a tradicionális kötődések, az oktatás- és az életszínvonal, valamint a kínálkozó minőségi munkalehetőségek csábító vonzerővel bírnak a Kárpát-medence magyar anyanyelvű fiataljai számára. Ha a magyar tehetséggondozás kérdéséről beszélünk, a választ rá a fentiek tükrében meg is kapjuk az osztrák egyetemi élet berkeiből. A „bécsi egyetemistának lenni” érzés dicsősége ma sem fakóbb, mint évszázadokkal ezelőtt. Az MDE-VUS, a Magyar Diákok Egyesülete (Verein Ungarischer Studierender) az ő számukra igyekszik háttértámogatást, programokat, lehetőségeket nyújtani.

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.2. Tapasztalatok egyéb országokból