2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai

2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése

2.4.3.2. Újabb gyakori gyenge oldal a tehetségeseknél: a hatékony információfeldolgozási stratégiák hiánya

2.4.3.2.5. A hatékony fejlesztés feltétele: szisztematikus és komplex építkezés

Saját vizsgálatunkkal (Balogh és mtsai, 2004) próbáltuk felderíteni, hogy a tanulási stratégiák színvonalát milyen más pszichológiai tényezők befolyásolják. A vizsgálat eredményeinek részletei olvashatók: (Balogh, 2011), itt most csak a főbb következtetéseket emeljük ki korábbi elemzésünkből, amelyek azonban fontos támpontul szolgálhatnak a fejlesztő munkához.

(a) A tanulási motiváció és a tanulási stratégiák közötti összefüggések

Korábbi kutatások (Kozéki és Entwistle, 1986) is jelezték, hogy szoros kapcsolat van a tanulás motivációja és a tanulók által használt egyéni információfeldolgozási stratégiák között: minél motiváltabb a gyerek a tanulásra, annál hatékonyabb tanulási módszereket alkalmaz.

(b) A tanulási stratégiák és az általános intellektuális képességek kapcsolata

Vizsgálatunk szerint nincs érdemi kapcsolat az egyéni tanulási módszerek és az általános intellektuális képességek között. Pontosabban: egyedül a reprodukáló tanulási stratégia és az intelligencia-értékek között van negatív szignifikáns korreláció. Azaz, minél értelmesebb valaki, annál inkább kerüli a mechanikus, magolós egyéni tanulás módszereit.

(c) A tanulási stratégiák és az énkép kapcsolata

Itt ismételten szoros kapcsolat mutatkozik a két tényező között. Adataink és vizsgálataink jelzik, hogy minél pozitívabb az iskolai és a teljes énkép, annál gyakoribb az értékes mélyrehatoló és szervezett tanulási orientáció a tanulóknál.

(d) A tanulási stratégiák és a szorongás közötti korreláció

Vizsgálataink szerint egy összefüggésben van érdemi szignifikáns pozitív korreláció a két tényező között: együtt jár a reprodukáló tanulási orientáció és a szorongás, vagyis minél szorongóbb valaki, annál inkább hajlik a magolós tanulási módszerek alkalmazására.

A témakörhöz kapcsolódóan az önszabályozó tanulás kérdését is vizsgálták a tehetséges általános iskolás és középiskolás diákok körében (vö. Tang és Neber, 2008). Arra a következtetésre jutottak, hogy a tehetségesek az olyan tanulási környezetet kedvelik, amely lehetővé teszi, hogy a diákok maguk is hozzanak döntéseket a tanulás tartalmáról és folyamatairól (Dresel és Haugwitz, 2005). Ezzel az eredménnyel az elmúlt két évtizedben végzett saját kutatások eredményei is összhangban vannak (vö. Balogh, Bóta, Dávid és Páskuné, 2004; Balogh, 2011).

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.4.3.3. A kreativitás fejletlensége mint a tehetségesek lehetséges gyenge oldala