1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG

1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig (...folytatás)

Nagy előrelépést jelentett, amikor 1987 szeptemberében Törökszentmiklóson az egyik általános iskolában – mai nevén Bethlen Gábor Református Általános Iskola, Óvoda – komplex tehetségfejlesztő program vette kezdetét, amely a maga nemében akkor az első ilyen kezdeményezésnek számított az országban. A program a debreceni KLTE Pedagógiai Pszichológiai Tanszékének szakmai irányításával valósult és valósul meg. A tanszék a hazai tudományos-oktató műhelyek közül először vállalta fel egy iskolai tehetségfejlesztő program szakmai irányítását, és az ezzel kapcsolatos kutatásokat is megkezdte Balogh László tanszékvezető irányításával. A törökszentmiklósi kezdeményezés nyomán hasonló programok indultak Szerencsen, Mátészalkán, Kecskeméten és Budapesten, szintén a tanszék irányításával.

1989-ben megalakult a Magyar Tehetséggondozó Társaság. Ez korszakhatárt jelentett a magyar tehetséggondozás történetében, mivel először fordult elő, hogy egy nonprofit szakmai szervezet kimondottan a tehetséggondozás, tehetségkutatás érdekében, annak támogatásáért jött létre. Itt említjük Báthory Zoltán nevét, aki egyrészt éveken át elnöke volt az MTT-nek, másrészt az oktatáspolitika azon személyisége volt, aki a saját posztján eredményesen segítette a tehetséggondozás ügyét.

Összességében a második világháborút követő időszak ellentmondásosnak tekinthető. Egyfelől elviekben nem kedvezett a tehetséggondozásnak, az egyéni fejlesztésnek, hiszen a közösségi társadalom ideája kizárta az egyéni bánásmódot, a képesség szerinti differenciálást. Az időszak oktatáspolitikáját erősen irányította a pártállam, ahol a tehetségek megtalálása kevésbé volt fontos, inkább a hátrányos helyzetűek felkarolását szorgalmazták. A „mindenoldalúan fejlett szocialista személyiség” képzésére fókuszálva igyekeztek a jó képességűeket háttérbe szorítani, az elitoktatás káros voltára hivatkozva.

Másfelől a hatalom a gyakorlatban megtűrte, sőt olykor támogatta az új kezdeményezéseket, reformokat, és – mint az előbbiekben láttuk – végeredményben igen sokszínű törekvéseket tudott felmutatni, nemcsak az iskolai élet átalakításában, hanem kimondottan a korszerű tehetségsegítő programok megalapozásában is.

Irodalom

Bánfai József (2000). Klebelsberg Kunó és a tehetségvédelem. Tehetség, 8(2, 3, 4), 8.

Bánfai József (2010). A sárospataki tehetségkutatás 75 éve I. Tehetség, 18(2), 12–13.

Báthory Zoltán (2001). Maratoni reform. Budapest: Ökonet.

Bernáth József, Mihály Ottó, Páldi János (1979). Kísérlet az önálló tanulás kialakításához egy gimnáziumban. Pedagógiai Szemle, 7–8, 635–644.

Gáspár László (1984). A szentlőrinci iskolakísérlet I. Budapest: Tankönyvkiadó.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek