- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.7. Nyelvi tehetség: anyanyelv, beszédtudomány, idegen nyelv
2.6.7.5. Tehetségazonosítás, gyakorlati feladatok az anyanyelvi tehetséggondozáshoz
2.6.7.5.2. Hogyan gyakoroltassuk a spontán élőbeszédet? (...folytatás)
A megfelelő egyéni felkészítés után/közben több tanuló közös gondolkodását, a vitakultúrát is fejleszthetjük, pl. disputakörök segítségével (erről bővebben lásd Hunya, 1998).
A magyarországi anyanyelvi kultúra fenntartásában és terjesztésében – a közoktatás mellett –számos anyanyelvi szervezet és felsőoktatási intézmény is részt vesz: az Anyanyelvápolók Szövetsége, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, a Kazinczy-díj Alapítvány, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem stb. Az anyanyelvhasználat fejlesztésének alappillérei a többnyire ezek által a szervezetek és intézmények által gondozott és támogatott Kárpát-medencei, országos vagy félországos nyelvhasználati versenyek (a szépkiejtési versenyek Esztergomban, Győrben, Kisújszálláson és Balatonbogláron; az Édes anyanyelvünk verseny Kárpát-medencei fordulója Sátoraljaújhelyen; az egyházi iskolák szónokversenyei, valamint a Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). Az említett versenyek mindemellett jó mérési lehetőségei is a szóbeli és az írásbeli anyanyelvhasználatnak: a versenyzők visszajelzést kapnak a saját (gondolkodási, szókincsbeli, elvont nyelvi) tudásukról, teljesítményükről, tanulhatnak másoktól, szakmai programokon vehetnek részt, csiszolhatják az anyanyelvi képességeiket.