A tehetség kézikönyve

2.6.12.2.1. Informatikai tehetségek tehetséggondozása (...folytatás)

Az informatikai tehetség ott mutatkozhat meg, ahol az egyén a gardneri képességterületek szerint felvett érdeklődéstérképén, az érdeklődés mintázatában (Érdeklődéstérkép) a matematikai-logikai és téri-vizuális képességterületek előnye látható.

Az informatikában tehetségesek fejlett algoritmizáló képességgel rendelkeznek, jól keresik, szűrik és rendezik az információkat, fejlett a rendszerszemléletük, átlátják az összefüggéseket.

Az informatika iránti érdeklődés megmutatkozásához és kiteljesedéséhez a diáknak az egyéni jellemzői mellett megfelelő lehetőségekre van szüksége, ingergazdag környezetre és képességei szintjéhez mért, számára reális kihívást jelentő feladatokra, problémákra. Ilyen módon az informatikában tehetségesek fejlesztésében különösen hatékony a projekt- és portfóliómódszer; a megfordított tanterem (FlipIT) módszer, az online térben zajló közösségi tanulás.

A tehetséggondozó projekt valós problémahelyzetet vett fel, valós megoldások kereséséhez vezet. Kognitív ismeretek terén gazdagít; társas készségeket fejleszt; kreativitásra ösztönöz (lásd 2.6.12.4. alfejezet Webáruház szakköri program, Közlekedés című blended szervezésű szakköri program).

„A projektkidolgozás folyamatában a diák valódi önállóságán van a hangsúly, s a pedagógus szerepe inkább indirekt, facilitátor, szupervizor, tanácsadó, a folyamatok katalizátora (lásd 2.6.12.4. alfejezet Webtechnológia) […] a pedagógus megfigyelheti a gyereket önálló egyéni vagy kooperatív munka közben, és erről személyre szabott feljegyzéseket készíthet. Megismerheti eddig az iskolában ki nem derült tárgyi tudásukat.” (M. Nádasi, 2003) A módszer így alkalmas a kreatív-produktív tehetség és a lemorzsolódó tehetségek azonosítására is.

A portfólió módszere: a tehetséggondozó program dokumentálására szolgálhat. „A teljes projekttevékenységet végigkísérő portfólió-készítés – tudatossá teszi a tanulás tanulásának folyamatát, a sorrendiség betartását, a helyes munkastílusra törekvést. Önállóságot, függetlenséget, kreativitást, társas készségeket fejleszt, elősegíti az autonóm tanulóvá válást.” (Fülöp, 2009) A portfólió „további előnyeiként tarthatjuk számon a tanulásért, fejlesztésért és értékelésért fennálló felelősség megosztását, a fogalmak időben elnyújtott kialakulásának lehetőségét, a fejlett kooperatív csoporttevékenységet, az önértékelés és az önkép fejlődését.” (Falus Iván és Kimmel Magdolna, 2003, 54.)

A fordított osztályterem (flipped classroom) olyan pedagógiai modell, amelyben a diákok előzetesen megismerik a foglalkozás tananyagát. Ezt követően az osztályteremben aktív tanulással (kollaboratív és interaktív módszerekkel, társas tanulással) kerül feldolgozásra a már passzív módon megismert tananyag. A fordított osztályterem módszer alkalmazása így eredményesebb, hatékonyabb tanuláshoz vezet.

Az előzetesen megismert tananyagoknak motiválóknak, látványosnak kell lenniük, előnyben kell, hogy részesítsék a vizuális tartalomközvetítést. Készítésükbe a diákok is bevonhatók, így megmutathatják kreatív ötleteiket, újszerű megközelítéseiket. Az ötletek formába öntésénél mozgósíthatják IKT-jártasságukat, ezáltal ezen a területen még további készségekre is szert tehetnek. A létrehozott tartalmak többféle intelligenciára is építhetnek (nyelvi, logikai-matematikai, téri-vizuális, mozgásos, intraperszonális, interperszonális, természeti).

Az ITStudy 2018-ban módszertani kiadványt jelentett meg (ITStudy, 2018) a módszer szakképzésben történő alkalmazásáról.

A hatékony gazdagításában Kaplan (1979) minőségi gazdagításra vonatkozó tíz elve (idézi Davis és Rimm, 2000, In Balogh, 2012) az irányadó. Ezek a következők:

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.12.2.2. Különböző tehetségterületek támogatása informatikával