A tehetség kézikönyve

4.1.3.4. A Nemzeti Tehetség Program értékei, hatása és további lehetséges szakmai irányai (...folytatás)

A különféle szervezeti, intézményi, alapítványi, egyesületi stb. tehetségprogramok mellett 2008 után bontakozott ki Debrecen város tehetséggondozó programja (a Debreceni Egyetem szakmai impulzusainak, valamit a város oktatási vezetői elkötelezettségének köszönhetően), amely az egész városra kiterjedő tehetségmérést, pályaorientációs és sportágválasztási programcsomagként működik a mai napig. A program részletes bemutatása a „Debreceni példa” című kötetben történt meg. Ez a városi átfogó program a települési önkormányzatok tehetségsegítő törekvései számára is jelentős ösztönzést jelentett.

A Nemzeti Tehetség Program eddigi rendkívül sikeresnek mondható évei azonban nem jelenthetik azt, hogy elégedetten „hátradőlve” ne lássuk magunk előtt a további sürgető teendőket.

Mi lehet a célunk a következő években? Továbbra is az, hogy a tehetséges fiatalok érdekében egyre sűrűbbre szőjük a komplex társadalmi tehetséghálózatot! A tehetséget felismerő és segítő komplex rendszert fejlesszünk! Jó minőségű kapcsolatok alakuljanak ki az alapellátás és a társadalmi szervezetek, műhelyek között! Bátran használjuk a sokféleséget! Programokban, projektekben, általános tehetségsegítő tevékenységekben továbbra is hagyományosan jó állami–civil együttműködés jöjjön létre. Területenként kibontva:

A köznevelésben a projekttapasztalatokat követve váljanak egyre inkább általánossá a tehetségsegítő jó megoldások: alakuljanak ki a kiscsoportos és egyéni fejlesztések keretei. Az intézményi fejlesztő programoknak a tanulók igényeihez, érdeklődéséhez, motívumaihoz való illesztését erősíteni szükséges: a tartalom a tudásra és a készségekre, képességekre koncentráljon, új tartalmak jelenjenek meg, megtanuljanak a tanulók tanulni, megismerkedjenek új oktatási módszerekkel, használjanak új eszközöket stb. A tehetséggondozás komplex szempontrendszere alapján fontos lenne alaptantervi szinten egy-egy releváns évfolyamban a hangszeres zene tanításának bevezetése (furulya, citera, xilofon stb.), illetve az alsó és felső tagozatban egy vagy több tanévben néptánc vagy egyéb táncos foglalkozások általánossá tétele. Kiemelten fontos, hogy megtörténjen (az élethosszig tartó tanulás érdekében is) rendkívül hasznos tanulni tudás képességfejlesztése (tanulásmódszertan) a felső tagozat egy-egy tanévébe illesztve.

Az AJTP és a Nemzeti Tehetség Program projektjeinek erős szakmai tapasztalata, hogy már általános iskolában hasznos lenne a személyiségtámogatás életkorhoz illeszkedő fejlesztése. A tanórákon, kiscsoportos foglalkozások alkalmával, valamint kifejezetten az önismereti foglakozások keretében a pedagógusok/fejlesztést végző szakembereknek a jelenleginél több időt volna célszerű fordítaniuk a készség- és képességfejlesztésre, a kreativitás fejlesztésére, az érdeklődés felkeltésére, a motivációra, a személyközi kapcsolatok fejlődésére, az együttműködésre, az alkalmazkodóképesség alakulására, a szociális felelősség fejlődésére, az etikus viselkedésre, a kialakuló értékrend támogatására.

A köznevelési intézményekben a kiscsoportos és egyéni fejlesztőalkalmak nagyobb volumenű megjelenése szükséges, a szakmai, fejlesztési célok tisztázása és a nélkülözhetetlen, képzett humánerő bővítése mellett. A pedagógus órakeretek kitűzésekor, valamint a délelőtti-délutáni idősávok tervezésekor egyre nagyobb hangsúlyt kell kapjon a kiscsoportos és a személyre szabott egyéni fejlesztés lehetősége.

Szakmai műhelymunkák, egyeztetések útján szükséges a köznevelési intézményekben az értékelés és osztályozás szempontrendszerének felfrissítése, részbeni megújítása.

A 2011 előtti időszakot követően 2013 óta (ismét kötelező jelleggel) a köznevelési intézményekben szakmai szempontból egyre karakteresebben és a tanulók, szülők által is elfogadott módon jelenik meg az iskolapszichológus-rendszer, amely általánosságban és a pszichológusokkal történő egyedi együttműködéseknek megfelelően is többféle fejlesztő/támogató szakterületen, így a tehetségfejlesztés terén is, segíti az intézményi munkát. A tehetséggondozás szempontjából is fontos, hogy ez a rendszer további erősítést kapjon: a jelenleginél magasabb iskolapszichológus-órakeret álljon rendelkezésre, és a pszichológusok mellett a mentálhigiénés szakemberek alkalmazása is kapjon erősebb ösz-tönzést.

Szükséges, hogy a következő években a szakszolgálati tehetséggondozó koordinátori feladatkör órakerete a tagintézmények szintjén is erősödjön.

A tehetségfejlesztés különleges területét jelentő (tanulmányi és más) versenyek megvalósulása egyelőre nem kellő átláthatósággal és minőséggel történik. Szükséges lenne egy szakszerű minőségbiztosítás alkalmazása, rendszerbe foglalt, kiszámítható támogatási rend biztosítása.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.1.4. A Matehetsz szerepe a Nemzeti Tehetség Programban