- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
4.1.3. A Nemzeti Tehetség Program
4.1.3.4. A Nemzeti Tehetség Program értékei, hatása és további lehetséges szakmai irányai (...folytatás)
Fontos, hogy az állampolgárok bizalma és a területért felelős szakminisztériumok elkötelezett támogatása fennmaradjon, erősödjön. A tehetséggondozás pozitív társadalmi megítélése árnyaltabb, szakszerűbb legyen.
A civil- és állami szervezeti együttműködések hosszú távon, a változó finanszírozási lehetőségek között is megmaradjanak.
A vállalati tehetségsegítés, a társadalmi felelősségvállalás további minőségi javulása és kiterjedése megtörténjen.
A nemzetközi tehetséghálózati együttműködések átfogó közös programokban erősödhessenek.
A felsőoktatási tehetségsegítés egyre személyre szabottabb legyen. Az ezt segítő tehetségútlevél-rendszer használata erősödjön – a középiskola és a felsőoktatási intézmények közötti információáramlás érdekében.
A pedagógusképzés (és a kapcsolódó felsőoktatási képzések) sokkal erősebben igazodjanak a köznevelési és felsőoktatási korszerű igényekhez. A tanárképzés (tágabban: a pedagógusok és az ő munkájukat támogató képzések, pl. pszichológus, gyógypedagógus stb.) esetében mielőbb szükséges lenne bevezetni a képzésbe való felvétel és a képzési tartalom korszerű megoldásait, elemeit! Fontos továbbá, hogy a tehetséggondozó szakirányú továbbképzéseket elvégzők kapacitásai az eddigieknél jobban hasznosuljanak az intézményrendszerben.
A Nemzeti Tehetség Program további megvalósítása érdekében erősíteni szükséges a program és a köznevelési, valamint felsőoktatási intézmények együttműködését, ennek érdekében tisztázni kell a tehetségsegítés és a további köznevelési/felsőoktatási feladatok átfedéseit, illeszkedését.
A Nemzeti Tehetség Program bemutatásakor érzett büszkeségüket bátran vállalhatják mindazok, akik döntéshozóként, programok megvalósítóiként, közvetlen fejlesztőként részt vettek és részt vesznek a megvalósításban. Hiszen ez a különleges, nemzeti összefogással megvalósuló program sok ezer fiatalnak segített és segít „előrébb lépni” a tehetségük kibontakoztatásában, személyes fejlődésükben. Boldogságuk megtalálása érdekében.
Irodalom
Balogh László (2012).
Következő fejezet: >>> 4.1.4. A Matehetsz szerepe a Nemzeti Tehetség Programban