2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása

2.2.1.4. A gyermeki/tanulói személyiség megismerésére irányuló konkrét módszerek

2.2.1.4.2. Pszichológiai jellemzők, a tehetségjegyek felismerésének módszerei (...folytatás)

Két aspektusban fordulnak elő a képességek a tehetséggondozásban, egyrészt mint az általános értelmesség mutatói (ezt nevezik intelligenciának), másrészt mint a különböző tehetségterületek kiemelkedő teljesítményeihez szükséges speciális képességek (pl. az operaénekes énekhangja, ritmusérzéke, a sztárszakács ízérzékelő képessége stb.). Az általános értelmesség vizsgálatára leggyakrabban az intelligenciavizsgálatokat alkalmazzák a tehetségdiagnosztikában, de ennek felvétele kívül esik a pedagógusok kompetenciakörén. Kifejlesztésre kerültek ugyanakkor olyan megfigyelési szempontsorok, amelyek a pedagógusok megfigyeléseire támaszkodva jó becslési alapot jelentenek az általános értelmesség megítélésében.

Kézikönyvünk 2. fejezetének mellékletei is tartalmaznak olyan megfigyelési szempontsorokat, amelyek visszajelzést adnak a tanulói képességekről.

A képességek megítélésére használható megfigyelési szempontsorok:

2.2.1.1. melléklet: „Tanulási erősségek”, a gardneri intelligenciamodellhez illeszkedő megfigyelési szempontsor.

2.2.1.2. melléklet: „Tehetségszűrő megfigyelési szempontsor”, az általános intellektuális képességre és hat speciális képességre vonatkozóan rendszerezi a pedagógusi megfigyeléseket.

2.2.1.4. melléklet: A „Renzulli–Hartman-skála” „Tanulási jellemzők” része ad visszajelzést a képességekről.

A vezető képességterületek jelzik azt a tehetségterületet, amelyre a tehetséggondozó tevékenységnek célszerű irányulnia, továbbá elősegítik a pályairány megtalálását. A tehetségkeresés folyamatában mindig az erősségekre fókuszálunk, de ugyanakkor figyelni kell a gátakra is. Ha a képességek rangsorolhatók, akkor a képességrangsor végén a fejlesztendő területek találhatók, amelyekre ugyanúgy oda kell figyelni.

A képességek megismerésére a megfigyelési szempontsorok alkalmazásán túl a dokumentumelemzéssel szerzett információk is felhasználhatók. Optimális esetben a tanulmányi eredmények is a képességszintnek megfelelő teljesítményt mutatják. Ezt azonban óvatosan kell kezelni, mert könnyen előfordulhat, hogy a képességszint és az iskolai teljesítmény szétválik.

A tantárgytesztek és a kognitív képességeket mérő teszt között a 8. osztályosoknál szorosabb korrelációt találtak, mint a középiskolás korosztálynál (Halász és Lannert, 1996). Ennek valószínűleg az az oka, hogy az életkor növekedésével vagy az iskolában eltöltött évek számától függően az intelligencia mellett más személyiségvonások (szorgalom, ambíció stb.) egyre nagyobb mértékben határozzák meg a tantárgyi teljesítményt. Az iskolai alulteljesítés miatt a jó képességű tanulóknál is gyenge osztályzatokat találhatunk, vagy az is előfordulhat, hogy a szorgalom és a sok tanulás pótolja a képességhiányt, és jó tanulmányi eredményeket hoz. A kiemelkedő teljesítmények (pl. versenyeredmények) azonban általában kiemelkedő képességszintre utalnak.

A kreativitás felismerésének módszerei

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.2.1.4.3. A A szociológiai jellemzők megismerésének módszerei