2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.2. Matematika tehetséggondozás

2.6.2.3. A magyar matematika tehetséggondozás hagyományai, a matematika tehetségfejlesztés műhelyei (...folytatás)

A legjelentősebb pozitív változás a szakmai anyagok elérhetőségében az internet. Számos verseny feladatanyaga, szaktárgyi honlap, segédanyag, online szakkönyv és folyóirat segítheti a tanárok felkészülését. Itt már inkább a bőség lehet zavaró. A válogatást, az eligazodást segítő információkat pl. a szaktárgyi levelezőlisták adhatnak.

Szintén igen pozitív jelenség az, hogy a gazdaság szereplői közvetlenül támogatják a magas szintű szakmai munkát és tehetségfejlesztést végző tanárokat. Az Ericsson-díj, a Graphisoft-díj és a Rátz Tanár Úr Életműdíj sok kiváló tanár munkáját jutalmazta.

Az országgyűlés által 2008. december 4-én ellenszavazat nélkül elfogadott Nemzeti Tehetség Program is tartalmazta a tehetséggondozásban eredményes pedagógusok elismerését, és 2013-ban közel 500, a tehetséggondozás különböző területein dolgozó pedagógus részesült Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért elismerésben. A következő években azonban a díjazottak száma ennek töredékére esett vissza.

A Bolyai János Matematikai Társulat Oktatási Szakosztálya a hazai matematikatanítás és tehetséggondozás szakmai testülete. A szakosztály állást foglal szakmai kérdésekben, versenyeket, szakmai konferenciákat szervez. Ez utóbbiak közül a legfontosabb az 1961-től minden évben megrendezett Rátz László Vándorgyűlés, amelyeken az alsó tagozattól a felsőoktatásig, több szekcióban szakmai, módszertani előadásokon és feladatmegoldó szemináriumokon találkozhatnak a résztvevők a szakma legkiválóbb képviselőivel, és megismerhetik az ország tehetségműhelyeinek munkáját is. A 2010. évi 50. vándorgyűlésre Cserepek címen összefoglaló könyv készült az ország tehetségműhelyeiről, szaktáborokról, versenyekről 72 címszóval (lásd 4. internetes forrás). Ez a nagy szám azt mutatja, hogy sokan dolgoznak az országban a matematikai tehetségek fejlesztésén. A teljes vertikum áttekintésére itt nincs lehetőségünk, csak néhány, legalább 15 éve országos hatáskörrel működő, különösen fontosnak tartott műhelyt mutatunk be.

A diákok szempontjából két matematikai tehetségfejlesztő programot emelünk ki. Az egyik a legendás Pósa-tábor. Pósa Lajos 1988 őszétől vezet táborokat az ország legtehetségesebb gyerekei számára. Ma már Pósa tanár úr szakmai irányításával egykori táborosai A Gondolkodás Öröme Alapítvány keretében hetedikestől tizenkettedikes korig, 6, 25–30 fős csoportnak, évente 2-3 hétvégén tartanak háromnapos foglalkozásokat. Fontos, hogy ezekben a táborokban nem az ismeretek közlésén, hanem azok felfedezésén, az önálló gondolkodásra nevelésen van a hangsúly. Pósa tanár úr és munkatársai több évtizedes munkával fejlesztették ki az ilyen irányú foglalkoztatáshoz használható feladatanyagot és módszereket. Ez a magyar matematikatanítás „Kodály-módszere”. Pósa-táborokba bekerülni versenyeken vagy más táborokban mutatott teljesítmény alapján meghívással, illetve szaktanári ajánlással lehet. Mivel ennek a programnak akár 6 évig részese lehet egy tanuló, ezért hatékonysága kiemelkedő. Fiatal tudósainknak, kiemelkedő szakembereinknek igen jelentős része volt „Pósa-táboros”. A hétvégi táborokban folyó munka több más tehetségfejlesztő tevékenységgel és tanártovábbképzéssel egészül ki (bővebben lásd 5. internetes forrás).

A másik hasonló példaértékű, középiskolásoknak szervezett tehetségfejlesztő műhely az Erdős Pál Tehetséggondozó Iskola. A Pannon Egyetem támogatásával 2001-ben indult az iskola dr. Pintér Ferenc tanár úr vezetésével és dr. Tuza Zsolt professzor úr szakmai támogatásával. 2016 szep­tembere óta a szervezést a Matematikai Tehetségekért (MaTe) Alapítvány végzi. A tehetséggondozásban kiemelkedő tanárok (közülük öten Rátz Tanár Úr Díjasok, ketten Tehetségek Szolgálatáért Életműdíjasok) Veszprémben és Szolnokon évente 6-6 hétvégén, összesen kb. 200 középiskolás diáknak tartanak tehetségfejlesztő foglalkozásokat. Ebben az iskolában a tanároknak is lehetőségük van akkreditált továbbképzésen megismerkedni a tehetségfejlesztés tananyagaival, módszereivel, de alkalomszerű hospitálásokra is van lehetőség (bővebben lásd 6. internetes forrás).

A fentebb említett Matematikai Tehetségekért Alapítvány (korábban Zalamat) az Erdős Iskola szervezésén és kiváló feladatgyűjtemények, szakkönyvek megjelentetésén túl 1996-tól, évente kb. 40 000 tanuló részvételével szervezi a Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny hazai fordulóját. Az alapítvány 1993. évi alapítása óta nyaranta a Balaton mellett az egész országból érkező 7–11. osztályos diákoknak színvonalas matematikatábort szervez. Ezekkel a tevékenységekkel országos hatáskörű tehetségfejlesztő munkát végez, elsősorban a középiskolás korosztály számára. (Természetesen a zalai régió matematika tehetséggondozásának is gazdája.) További információk és kiadványok a Matematikai Tehetségekért Alapítvány honlapján érhetők el (lásd 7. internetes forrás).

Hasonlóan hasznos és eredményes, országos hatáskörű matematika tehetségfejlesztő munkát végez elsősorban az általános iskolás korosztály számára a kecskeméti Mategye Alapítvány. 1992 óta most már évente kb. 65 000, 2–12. osztályos tanuló részvételével szervezi a Zrínyi Ilona Matematikaversenyt, 2013-tól kb. 3000 7–8. osztályossal a Varga Tamás Matematikaversenyt, és 6 éve az általános iskolások Nemzetközi Magyar Matematikaversenyét (további információk: lásd 8. internetes forrás).

Pozitív jelenség a tehetséggondozásban a Kutató Diákok mozgalmának létrehozása, amelynek kidolgozásában elévülhetetlen érdemei vannak Csermely Péter professzornak. Ebben a pályázatokkal is támogatott programban a kutatás iránt fogékony diákok már középiskolás korban bekapcsolódhatnak a tudományos kutatásokba, saját tanáraik és neves mentorok támogatásával. Ez a program az elmúlt évtizedben matematikában is számos tanulónak adott lehetőséget a kutatóvá válás első lépéseihez (lásd 9. internetes forrás).

Különleges helyet foglal el a matematika tehetséggondozásban az Arany János Tehetséggondozó Program, amely az ország 22 középiskolájában ezen program számára készült tehetségfejlesztő tantervvel, egy előkészítő évfolyam beiktatásával 5 évfolyamon készíti fel a hátrányos helyzetű tehetséges tanulókat a továbbtanulásra. Az 5 évfolyamos képzés lehetőséget biztosít hatékony, de időigényesebb tehetségfejlesztő módszerek alkalmazására is. A program tanulói 2001 óta országos matematikaversenyen mérhetik fel felkészültségüket. Az AJTP matematika tehetséggondozásának anyagai jól használhatók az átlagos képességű tanulók tehetségfejlesztésében is. Ezek elérhetők az Arany János Tehetséggondozó Program honlapján (lásd 10. internetes forrás), de a versenyek anyagát a Zalamat könyvben is megjelentette (Csorba, 2013). Célszerű lenne a programot úgy fejleszteni, hogy jelentős számú tanulót készítsen fel az MTMI-pályák BSc szintű képzéseire.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.2.4. A matematikai tehetségek felismerése. A matematika, illetve a probléma­megoldó gondolkodás iránti érdeklődés felkeltésének és fejlesztésének lehetőségei. A matematika tehetségfejlesztéshez elérhető szakmai anyagok