2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.2. Matematika tehetséggondozás

2.6.2.4. A matematikai tehetségek felismerése. A matematika, illetve a probléma­megoldó gondolkodás iránti érdeklődés felkeltésének és fejlesztésének lehetőségei. A matematika tehetségfejlesztéshez elérhető szakmai anyagok (...folytatás)

Aki rendszeresen felismeri, hogy hasonló problémával már találkozott.

Aki szeret olyan játékokat játszani, amelyekben problémákat kell megoldani, szereti a rejtvényeket.

Aki maga is kitalál játékokat, feladványokat.

Aki érdeklődik a matematikatörténeti érdekességek, sokáig megoldatlan problémák, egyszerű, de ma is nyitott kérdések iránt.

Aki érdeklődik a matematikának a művészetekben, más tantárgyakban való megjelenése iránt.

Aki, ha maga ugyan nem is erős a feladatok megoldásában, de jól tudja elemezni a mások által megoldott problémákat, tudja értékelni a szép megoldásokat, esetleg meg tudja találni a hibát, a felesleges lépéseket a nem jó megoldásokban.

Teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a gyerekeknél megmutatkozhassanak a fenti jelek! Legyen rendszeres az, hogy a tananyagon kívüli kérdéssekkel is foglalkozunk! Ha valami hasznos, fejlesztő kérdéskör vagy játék érdekli a tanulókat, akkor rendszeresen (pl. hetente egyszer-kétszer) foglalkozzunk ezekkel! Ez nem időveszteség, mert a tantárgyhoz való pozitívabb hozzáállás miatt az ezekre fordított idő bőven megtérül.

A tananyag tárgyalását is célszerű úgy alakítani, hogy az segítse a fenti jelek megmutatkozását. Például egy feladat megoldásának elkezdése előtt célszerű megszavaztatni az osztályt, hogy milyen eredményt várnak. Ezután a tanulónak már nem egy számára közömbös dologgal kell foglalkoznia, hanem kötődni fog a feladathoz, érdekli, hogy mi lesz eredmény, mennyiben egyezik meg az ő becslésével? A saját becslését, tippjét meg akarja védeni, akár érvekkel is alá akarja támasztani. Nemcsak a feladatmegoldási folyamatban való aktívabb részvétel miatt hasznos ez a kötődés, hanem azért is, mert így a tanuló a megoldott problémát sokkal kevésbé felejti el.

Különösen pozitív szerepe lehet a tanulók motiválásában a matematikai játékoknak. A játékok kiválóan alkalmasak arra, hogy a tanulók széles rétegét rávegyék az önálló gondolkodásra. Aki ezt néhány játéknál megpróbálja, és sikerélménye lesz, az utána már nagyobb eséllyel próbálkozik a matematikatanulás más területein is az önálló gondolkodással.

Az egyszerűbb játékokat már nagyon korán, első osztálytól lehet és célszerű játszani. A cél az, hogy a tanulók maguk jussanak el a megoldásig! Ne áruljuk el a nyerő stratégiát! Legalábbis hosszú időn keresztül ne tegyük! Ha segítünk is, csak igen minimális segítséget adjunk! Ha megtaláltuk a nyerési lehetőséget, akkor módosítsunk a feltételeken! Célszerű módosítani a kiindulási vagy megcélzott helyzetet, a megengedett lépéseket, vagy azt vizsgálni, hogy mi a helyzet, ha nem az nyer, hanem az veszít, aki az utolsó lépést végzi. Játékokkal elérhetjük, hogy a matematikában minél többen találjanak vonzó és érdekes elemeket, minél többen éljék meg az önálló felfedezés, a konstruktív gondolkodás örömét. A tanórákon alkalmazható matematikai játékokról és a tananyagnak játékos formában való tárgyalásának lehetőségeiről is jelentetett meg könyvet a Zalamat Alapítvány (Katz, 2016; Róka, 2017).

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.2.5. Javaslatok a hazai matematika tehetséggondozás eredményesebbé tételére