- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.2. Matematika tehetséggondozás
2.6.2.6. Összegzés
A matematika tehetséggondozásnak komoly hagyományai vannak Magyarországon, a korábbi lehetőségek közül több is (pl. emelt szintű osztályok, szakkörök) megszűnt, visszaszorult. Ezeket szükséges lenne visszaállítani, a még megmaradtakat és az újakat pedig segíteni a hatékonyabb működésben. Azért is lenne szükség erre, mert a matematika tehetségfejlesztésnek komoly feladatai vannak az ország szakember-ellátottságának biztosításában. A matematika tehetséggondozás hatékonyságánál nemcsak néhány száz vagy néhány ezer ember életminőségének javulása a tét, hanem ezen múlik, hogy hosszú távon versenyképes lesz-e az ország. Ezért óriási a feladata a pedagógusoknak a tehetségek felismerésében, a tanulóknak a matematika és a problémamegoldó gondolkodás számára való megnyerésében, a tehetségek fejlesztésében, a meglévő lehetőségek kihasználásában, továbbá új lehetőségek és módszerek fejlesztésében. Az oktatásirányításnak és a tehetséggondozás hivatalos szervezeteinek pedig a feltételek megteremtésében.
A fentiekben áttekintettük azokat az alapokat, amelyekre építeni lehet; azokat a feladatokat, amelyek a pedagógusok és a szervezeti keretek megteremtéséért felelősök előtt állnak; azokat a szakmai és módszertani lehetőségeket, amelyekkel célszerű élni; azokat a tapasztalatokat, amelyeket érdemes felhasználni. Mindezekhez minden érdekeltnek eredményes munkát kívánunk.
Irodalom
Ács Katalin, Kosztolányi József, Lajos Józsefné (szerk.) (2010).
Csorba Ferenc (2013).
Katz Sándor (2016).
Róka Sándor (2017).
Stockton, Julianna Connelly (2010). Education of Mathematically Talented Students in Hungary.
Internetes források
1. http://www.imo-official.org/results.aspx
Következő fejezet: >>> 2.6.3. Tehetségfejlesztés a biológiatudományban