2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.3. Tehetségfejlesztés a biológiatudományban

2.6.3.4. A biológiatudományokban tehetséges tanulók foglalkoztatásának lehetőségei és módszerei

2.6.3.4.3. A tehetséges tanuló biológiai kutatásának módszerei: modellezés, terepi kutatás, IBL, PBL (...folytatás)

Hasonló kooperatív tevékenység és stratégia a projektalapú tanulás (Project Based Learning, PBL), amely a kooperatív csoportmunka legkomplexebb formája. A projekt céljának megfogalmazásától a megoldásig, a produktum megalkotásáig önálló, problémák megoldásának sorozatára épülő módszeregyüttes, igazi kihívás egy tehetséges tanulókból álló csoport számára. A biológiában sok példát találunk tanulói projektekre a tanórai projekttől a kutatási projektekkel bezárólag. Különösen érdekes formája az E-projekt, amelynek keretében a helyileg egymástól távol lévő tanulók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek videókonferenciák, e-mail kapcsolatok és közös internetfelületek, -oldalak által. Jó példa erre a BIESEL-projekt, amely adott természetes vízterület, illetve szakasz biológiai vízminőségének meghatározására jött létre még a 2000-es évek elején (azóta is működtethető). Ezen bioindikációs projekt keretében különböző településeken élő általános és középiskolás tanulók az adott településeken átfolyó vizek víztisztaságát mérik speciális eszközökkel. Hálók segítségével mintát vesznek a lakóhelyükön lévő szakaszból, és az így nyert vízmintában lévő gerinctelen állatokat egy internetes felületen lévő táblázat alapján azonosítják. Ezt követően adataikat beírják egy szintén az interneten található közös eredménytáblázatba, amelyet a másik településen élő társaik is látnak. A különböző lakóhelyen élő diákok így együtt építik az eredménytáblázatot (puzzle), amelyből közösen vonják le a következtetéseket a teljes vízterület tisztaságára és minőségére vonatkozóan. A módszer praktikus, nem kell utazni, személyesen találkozni, elektronikusan oldják meg a közös problémákat és kutatást.

A biológiában tehetséges diákok foglalkoztatásának így a következő lépcsőfoka az IKT alkalmazásának kreatív és magas szintű bevonása lesz a kutatás tervezésébe, lebonyolításába és értékelésébe egyaránt.

Irodalom

Csapó Benő, Korom Erzsébet, Molnár Gyöngyvér (szerk.) (2015). A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Dobróné Tóth Márta (2015). A kutatás- és problémaalapú tanulás összehasonlítása. In Dobróné Tóth Márta, Futóné Monori Edit, Gőz József, Revákné Markóczi Ibolya (szerk.), Biológiatanítás az IKT és IBL világában. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 8–11.

Gardner, H. (1999). Intelligence Reframed. Multiple intelligences for the 21st century. New York: Basic Books.

Kozéki Béla, Entwistle, N. J. (1986). Tanulási motivációk és orientációk vizsgálata magyar és skót iskoláskorúak körében. Pszichológia, 86(6), 271–292.

Merzon, E. E., Panfilov, A. N., Panfilova, V. M., Shterts, O. M. (2013). The Multifactor Pedagogical Model of the Development of Giftedness in Children and Youth. Middle-East Journal of Scientific Research, 16(12), 1694–1699.

Nemcová, M., (2016). Recognition and Teaching Gifted and Talented Children – Good Practice for Europe. Vsetin: Krajská pedagogicko-psychologická poradna a ZDVPP Zlín.

Nagy Lászlóné (2010). A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inquiry-based learning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 20(12), 31–51.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.4. Tehetséggondozás a kémiatudományban