- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.6. Tehetséggondozás az irodalmi alkotó tevékenységben
2.6.6.2.3. Feladatlap Móricz Zsigmond két novellájának értelmezéséhez
Az óra célkitűzései a tehetségfejlesztés összefüggésében
Évfolyam: 11.
Az órák módszertani-fejlesztési célkitűzései:
A tanulók tudjanak nyelvi reflexiókat megfogalmazni a klasszikus novella műfaji hagyományának állandóságával és változásával kapcsolatban.
A tanulók tudják alkalmazni a narratológiai szempontrendszert a szöveg jelentés-összefüggéseinek feltárásában.
A tanulók legyenek képesek reflektálni szépirodalmi szövegek esztétikai megalkotottságára.
A tanulók tudják értelmezni a szövegek metaforikus-szimbolikus jelentésrétegeit.
A tanulók sajátítsák el az önálló tanuláshoz, műértelmezéshez szükséges szövegértési, szövegalkotási készségeket, melyek az anyanyelvi és az esztétikai-művészeti kompetencia fejlesztését is szolgálják.
A tanulók legyenek képesek az elbeszélt világok befogadása által reflektálni az emberi lét szociokulturális miliőjének összefüggéseire.
A tanulók legyenek képesek felismerni, hogy a perspektívakezelésnek szerepe van a fiktív, illetve fikción kívüli világ megalkotottságának értelmezésében, befogadásában.