- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.6. Tehetséggondozás az irodalmi alkotó tevékenységben
2.6.6.2.3. Feladatlap Móricz Zsigmond két novellájának értelmezéséhez (...folytatás)
2.6.6.1. táblázat. Móricz Zsigmond Tragédia című novellájának elemzéséhez
„Egy novella tömören mutat meg egyetlen sorsot, vagy egy hős életének fordulópontját, benne a cselekmény ugyanúgy nem választható el az elmondás módjától vagy a nyelvi megformáltságtól, mint egy jó versben. És ezért is alkalmas egy novellaszöveg arra különösképpen, hogy megmutassuk rajta keresztül, miként érdemes (jó) prózát olvasni.” (Szilágyi, 2012)
Lehetséges megközelítések:
Az evés és az éhség szimbolikájának (újra)értelmezése a műben:
a lakodalmi bőség és az emberi kisszerűség, nyomorúság ellenpontot alkot,
az evés „szertartásosságának” elbeszélése: az evés nem az öröm, a boldogság forrása, hanem az önpusztító, a lét nyomorúságával szemben tehetetlen düh megmutatkozása,
a cím által keltett várakozás: tragikusra hangolt történet – a narráció ezzel szemben groteszk-ironikus hangvételű,
az éhség motívuma – az ember kiszolgáltatottsága.