- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.6. Tehetséggondozás az irodalmi alkotó tevékenységben
2.6.6.2.4. Móricz Zsigmond Judith és Eszter című novellájának értelmezése – a gazdagítás és az elmélyítés lehetőségei (...folytatás)
Az órák fejlesztő munkájának tapasztalatai:
A novella, illetve a történetmondó szövegek tanítása a lírához képest arányaiban háttérbe szorul a gimnáziumi tanításban, pedig a középszintű érettségi szövegalkotási feladattípusai között szerepel a prózai szövegek értelmezése. A novellaelemzést szívesen választják a tanulók, mivel a prózaszövegek nyelvhasználata, a történetmondás sémái az önálló értelmezés számára könnyebben hozzáférhetőek, mint a líranyelv motivikus összefüggései, beszédmódbeli és műfaji sajátosságai. A novellaértelmezés tanítása ezért is teszi szükségessé a gazdagítás és az elmélyítés technikáit. A műfajpoétikai, narratológiai ismeretek tudatosítása révén a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás átvihető más helyzetekre is. A szövegek kínálta látásmódbeli sajátosságok megértése segíti az önismeret fejlesztését is.