2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.15. A szociális tehetség és fejlesztésének lehetőségei

2.6.15.3. A szociális és az érzelmi kompetencia fejlesztése

2.6.15.3.3. Óvodai és iskolai szociáliskészség-fejlesztő programok Magyarországon (...folytatás)

(2) Ha már gyakorolták az érzések kifejezését, és kaptak visszajelzést arról, hogy jól értelmezik-e azokat, akkor a pedagógus is meghatározhatja, mit mutassanak be a gyerekek.

(3) Ráhangolódásként lehet úgy is indítani a játékot, hogy szavak nélkül, szemkontaktussal keressék meg azt a társukat, akiről úgy gondolják, el tudja fogadni az érzéseiket. Érdemes ügyelni arra, hogy amennyiben valakit nem választanak, a pedagógus tegye ezt meg. Mindenképpen kövesse megbeszélés a választást. Nyílt konfliktusos helyzetben nem ajánlott ez a kezdés.

Forrás: Benedek László (2005). Játék és pszichoterápia. Budapest: Könyvfakasztó Kiadó.

Érzelmi képességeket, készségeket fejlesztő játékok Érzelmek azonosítása

Cél: Érzelmek (öröm/vidámság, bánat/szomorúság) azonosításának fejlesztése.

Felkészítés, ráhangolás: Beszélgetés kezdeményezése arról, hogy néha szomorúnak érezzük ma-gunkat, nem jó a kedvünk, és van úgy, hogy vidámak vagyunk, jó a kedvünk. Ha vidámak vagyunk, kacagunk, ha szomorúak vagyunk, olykor sírunk. A pedagógus példát is adhat, saját arcával fejez ki örömöt és szomorúságot.

Életkor: 7-8 évesek, létszám: teljes csoport.

Eszköz: Különböző érzelmeket ábrázoló arcok színes képen (gyerek szerepeljen a képen, lehetőleg kevés egyéb ingerrel).

Időtartam: 10-15 perc.

A gyakorlat menete: A gyerekek (az egész osztály) a pedagógussal szemben állnak, hogy mindenki jól lássa.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.15.4. Összegzés