3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

3.1. A fejlesztő szakemberek és a szülők együttműködése a tehetséggondozásban

3.1.6. A tehetséggondozást segítő szakemberek: iskolai tehetségkoordinátorok, mentorok, tutorok (...folytatás)

Feldman, D. H., Goldsmith, L. (1991). Nature’s gambit: Child prodigies and the development of human potential. New York: Teachers College Press.

Freeman, J. (2000). Families: The Essential Context for Gifts and Talents. In Heller, K.,

Freeman, J. (2013). Gifted Children Growing up. London: David Fulton Publishers.

Fülöp Márta (2014). A versengéssel, a győzelemmel és a vezetéssel való adaptív megküzdés tehetséges diákoknál. In Dávid Imre, Fülöp Márta, Pataky Nóra, Rudas János (2014). S­tressz, megküzdés, versengés. Budapest: Matehetsz, 123–205.

Geake, J. G., Gross, M. U. M. (2008). Teachers’ Negative Affect Toward Academically Gifted Students: An Evolutionary Psychological Study. Gifted Child Quarterly, 52(3), 217–231.

Gefferth Éva (szerk.) (2014). Mentorálás a tehetséggondozásban. Géniusz Könyvek 35. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

Golombok, S., Rust, J. (1993). The Pre-School Activities Inventory: A standardized assessment of gender role in children. Psychological Assessment, 5, 131–136.

Gottfried, A. W., Gottfried, A. E., Bathurst, K., Guerin, D. W. (1994). Gifted IQ: Early developmental aspects. The Fullerton longitudinal study. New York, NY: Plenum.

Graziano, P. A. Calkins, S. D., Keane, S. P. (2011). Sustained Attention Development during the Toddlerhood to Preschool Period: Associations with Toddlers’ Emotion Regulation Strat­egies and Maternal Behavior. Infant Child Development, 20(6), 389–408.

Gyarmathy Éva (2006). A tehetség. Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 3.2. A tehetségfejlesztő szakemberek szerepei, együttműködésük