4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók

4.1.1. ECHA-képzések

4.1.1.1. Képzési programok alakulása

Hazánkban az 1980-as években jelent meg az igény arra, hogy a közoktatási intézmények speciális vagy komplex tehetségfejlesztő programot indítsanak, melyek a tanulók/fiatalok készségeit, képességeit fejlesztik. A pedagógusok részéről is megnőtt az igény, hogy segítséget kapjanak, készítsék fel őket a tehetséggondozásra, mert legtöbbjük a graduális képzésben nem kapott felkészítést a speciális munkára. Az 1985. évi I. törvény a közoktatásról egyre több szabadságot adott az intézményeknek, így a pedagógusoknak is, akik keresték a módszereket, eljárásokat arra, hogy a tehetségeket azonosítsák, fejleszthessék. Az intézmények egyre több segítséget kértek a felsőoktatási intézményektől, a tehetségeket kutató szakemberektől, megindultak a 120 órás intenzív tanfolyamok.

Ahhoz, hogy a képzések kielégítsék az igényeket, szükség volt körbejárni a következő kérdéseket:

a tehetséggondozás célkitűzését,

a tehetséges tanulók szükségleteit,

a tehetségsegítő tanárok elvárásait.

A tehetséggondozás célkitűzései

Erika Landau (1993) a következőket fogalmazza meg:

felismerni a tehetséget és megjelenési formáit,

segíteni a tehetséget abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék képességeiket,

kielégíteni a tehetséges gyermek megismerési, alkotási, biztonsági, elfogadottsági szükségleteit,

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.1.1.1.1. A pedagógusképzés (alapképzés, graduális képzés és posztgraduális képzés)