2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása

2.2.1.3. A gyermekek/tanulók megismerésének főbb módszerei

2.2.1.3.1. Interjú – beszélgetés a gyermekkel, szülővel, a tehetséggondozásban részt vevő más szakemberekkel

Az interjú olyan szóbeli kikérdezés, „melynek során a kérdező és a kérdezettek között személyes interakciós kapcsolat van” (Falus, 2004, 177.). Saját felfogásunk szerint az interjú olyan infor-mációgyűjtési technikának tekinthető, amelyben a gyermeket nevelő pedagógus folytat célzott beszélgetést magával a gyermekkel, annak szüleivel vagy a vele foglalkozó szakemberekkel, bizonyos személyiségtulajdonságok, környezeti tényezők és/vagy élettörténeti adatok pontosabb megismerése érdekében. Azt, hogy milyen témakörben és kivel érdemes beszélgetni (interjút folytatni), a megismerési folyamat tervezésénél a pedagógus dönti el. A tervezés során, a téma és az interjúalany kiválasztásánál figyelembe kell venni a gyermek életkorát, az interjúalany elérhetőségét, a rendelkezésre álló időt, helyet stb. Olyan témakörben érdemes az interjú módszerét választani a gyermekek/tanulók megismerésére, amely más módszerekkel nehezen hozzáférhető. Felső tagozatos vagy középiskolás tanulókkal például érdemes interjút készíteni az otthoni tanulási szokásokról, az érdeklődési irányokról, szabadidős tevékenységeikről vagy akár az iskolán kívüli társas kapcsolataikról.

A pedagógiai munkához szükséges információk előkerülhetnek spontán beszélgetés során, amikor a pedagógus hagyja a szülőt vagy gyermeket saját gondolatmenete szerint haladni, inkább „csak” meghallgatja őket, és esetleges kérdései az adott szituációnak megfelelően spontán módon fogalmazódnak meg. A célzott beszélgetés eme szabad formáját strukturálatlan interjúnak nevezzük.

Az interjú ugyanakkor követhet meghatározott irányvonalat is, ez esetben félig strukturált vagy strukturált interjúról beszélünk. A félig strukturált interjú esetében a pedagógus felkészül, átgondolja a végigbeszélendő témákat, főbb kérdésköröket, amelyekről mindenképp szeretne információkat szerezni. Úgynevezett „kulcskérdések” mentén halad a beszélgetés. A kérdések feltevésének sorrendje vagy a kifejtés mélysége az interjú készítőjétől függően változtatható. A strukturált interjú ennél kötöttebb, a leírt kérdéseket az eredeti sorrendben és módon kell feltenni, és az eredményként kapott válaszok szintén előre rögzített kategóriák szerint értékelhetők. Hátránya lehet azonban, hogy az interjúalany számára fontos témákat esetleg nem érinti az előre rögzített kérdéssor, így a valós probléma esetleg felszínre sem kerül (N. Kollár és Szabó, 2004).

Az interjúkészítés menete öt szakaszra bontható:

Az első szakasz a felkészülés, melyet a pedagógus önállóan végez. Meghatározza az interjú célját, átgondolja az interjú főbb témaköreit és kulcskérdéseit, valamint időpontot és helyszínt egyeztet az interjúalannyal.

A második szakasz a beszélgetés kezdete, ráhangolódás a témára. A beszélgetőpartner köszöntését követően a pedagógus tájékoztatja interjúalanyát, hogy miért kerül sor a beszélgetésre. Fontos a bizalmas légkör kialakítása, az interjúalany biztosítása a titoktartásról.

A harmadik szakasz az interjús beszélgetés lefolytatása, a fejben tartott interjúvázlat alapján a tervezett témakörök megbeszélése, a célzott beszélgetés módszerével, értő figyelemmel meghallgatva az interjúalanyt.

A negyedik szakasz az interjú lezárása. Ehhez érdemes összefoglalni az interjú tartalmát, kifejezni, hogy a pedagógus örül, hogy személyesen tudtak beszélni, és felvázolja a további együttműködés, az esetleges szakmai segítségnyújtás lehetőségeit.

Az ötödik szakasz az interjú feldolgozása, elemzése. Ebben a szakaszban az interjúval nyert adatok pontos rögzítése, az eredmények értelmezése, a következtetések levonása történik. Az interjú készítése során valószínűleg nincs mód részletes jegyzetelésre, ezért fontos, hogy a kapott adatokat az interjú után közvetlenül lejegyezzék (Dávid M. és mtsai, 2006).

Az interjú során szerzett adatok a pedagógusok szakmai etikai kódexének (Nemzeti Pedagógus Kar, 2015) megfelelően a személyes adatok védelme alá esnek, ezért nagyon fontos a szakmai titoktartásnak megfelelő szabályok szerint kezelni a pedagógus tudomására jutott információkat.

Következő fejezet: >>> 2.2.1.3.2. Dokumentumelemzés: a gyermek/tanuló által készített és/vagy róla készült dokumentáció adatainak elemzése, értelmezése