- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása
2.2.1.3. A gyermekek/tanulók megismerésének főbb módszerei
2.2.1.3.2. Dokumentumelemzés: a gyermek/tanuló által készített és/vagy róla készült dokumentáció adatainak elemzése, értelmezése
Dokumentumoknak a tehetséges gyermekekről/tanulókról készült, mások által létrehozott nyomtatott, írott, rajzolt stb. anyagokat, statisztikai adatsorokat, okiratokat, tárgyakat tekintjük, amelyek rengeteg információt szolgáltatnak a pedagógusnak, és amelyek igen sok következtetés levonására alkalmasak. A pedagógiai munka során is folyamatosan keletkeznek olyan dokumentumok, amelyek elősegítik az alaposabb és egyedi megismerést, valamint a tanuló szociokulturális és pedagógiai környezetének megértését. Ilyen (gyakran személyes jellegű) dokumentumok spontán módon, kérés nélkül is keletkezhetnek (pl. napló, szabad fogalmazás, levelek).
A 2.2.1. táblázat azokra az iskolai dokumentumokra hoz példát, amelyek elősegíthetik a tanulók mélyebb megismerését, a tehetségjegyek felismerését.
2.2.1. táblázat. Az iskolai dokumentumok forrásai és példái
A dokumentumok nagy előnye a korlátlan elemzési lehetőség. Nem szabad elfeledkezni azonban arról, hogy sok hivatalos irat teljesen más közvetlen céllal készült, mint amelyre az aktuális elemzést végző pedagógus használja. A belemagyarázás és a félreértelmezés elkerülése érdekében javasolt a dokumentum önmagában vett elemzése, értelmezése, a készítés körülményeinek feltérképezése, a végiggondolt szempontok alapján történő elemzés és feldolgozás. A más szakember által vezetett dokumentáció értelmezése szakmai kompetenciafüggő (például kórházi zárójelentés, szakértői vizsgálat eredménye).
Következő fejezet: >>> 2.2.1.3.3. Kérdőívek alkalmazása a tehetség felismerésének folyamatában