- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása
2.2.1.4. A gyermeki/tanulói személyiség megismerésére irányuló konkrét módszerek
2.2.1.4.2. Pszichológiai jellemzők, a tehetségjegyek felismerésének módszerei (...folytatás)
A 2.2.1.8. melléklet egy tanórai munka során a tanári megfigyelést segítő szempontsor alkalmazását javasolja: „A gyerekek motivált magatartása.”
A 2.2.1.9. melléklet pedig egy, a tanulók által kitölthető kérdőívet tartalmaz: „Tehetség Motivációs Öndefiníciós Kérdőív”.
A motiváció fejlesztésére a tehetséggondozó tevékenység során gondot kell fordítani. A tanulói aktivitást biztosító érdekfeszítő tevékenységek jó alapot teremtenek a motiváció fejlesztésére.
Más személyiségtulajdonságok és az érdeklődés megismerésének módszerei
A kiemelkedő teljesítménnyel való megbirkózás, a siker vagy a kudarcélmények feldolgozása erősen igénybe veszi a tehetségek érzelmi életét. A tanuló szorongása, az iskolával kapcsolatos beállítódás, az énkép, az érdeklődés és az akarati sajátosságok jelentősen befolyásolják a teljesítményt. A kognitív feltételek az iskolai eredményesség felső határait jelölik meg, az érzelmi tényezők pedig azt befolyásolják, hogy a határokon belül meddig jut el a tanuló (Golnhofer, 1998). Az érzelmi intelligencia gyűjtőfogalomnak tekinthető, amely az érzelmi kifejezésmódokat, az önkontrollfunkciókat, az erkölcsi magatartást, a motivációs szükségleteket egyaránt magában foglalja. Az alábbi területek különböztethetők meg benne: az érzelmek felismerése és kezelése, az önmotiválás, mások érzelmeinek felismerése és a kapcsolatkezelés (Salovey, idézi: Hegyiné, 2001). Mindezen területek megismerésére és fejlesztésére is célszerű tekintettel lenni a tehetséges fiatallal való foglalkozás során.
A személyiségvizsgálatok főként a pszichológusi kompetenciakörbe tartoznak.
Kézikönyvünkben a tehetségre jellemző tulajdonságok listáját az:
2.2.1.5. melléklet
A 2.2.1.6. melléklet
Az érdeklődésnek a tehetségterület kiválasztásánál is, és a pályaválasztásnál is egyaránt kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani. Az érdeklődésalapú tevékenységválasztások segítik elő leginkább azt, hogy szívesen, kedvvel és lélekkel végezze el a feladatokat a tanuló. Az érdeklődés hatására a személy a külvilág valamely területe felé fordul, ezt szeretné minél jobban megismerni, és az odafordulása érzelemmel telített. Szubjektíven fontos a személy számára az, ami felé az érdeklődése irányul.
Következő fejezet: >>> 2.2.1.4.3. A A szociológiai jellemzők megismerésének módszerei