2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.2. A csoportos képességméréseken alapuló tehetségazonosítás alapelvei és gyakorlati kérdései

2.2.2.1. A képességmérésen alapuló tehetségazonosítás alapvető nehézségei

2.2.2.1.5. Programok és értékelési folyamatok

A mérések során a mérőeszközök megválasztását jelentősen meghatározza az adott tehetségtámogató program jellege, fókusza, hiszen többnyire van sejtésünk arról, hogy kiket és milyen jellemzőkkel keresünk egy adott programba. A program tartalmi jellegzetességei mellett ugyanolyan nagy jelentőségű az eszközök által nyert adatok értelmezését meghatározó értékelési algoritmus kialakítása: tudnunk kell, hogy hány embert és milyen szempontok alapján szeretnénk megtalálni, azaz, hogy hol húzzuk meg a határt és milyen kritériumokat állítunk fel a tehetségprogramba beválogatásra kerülő tanulók keresése során. Van, amikor egy kiemelkedő jellemzőhöz, képességhez köthető a beválogatás sikere, más esetekben egy adott területen átlagos vagy akár átlag alatti jellemzőkkel is bekerülhet valaki, sőt bizonyos fejlesztőtevékenységek esetén kifejezetten az adott területen gyengébb eredmény lehet a beválogatás kritériuma. Mindenesetre az értékelési algoritmus alapos, időt és energiát igénylő átgondolása nem nélkülözhető, azt már a tehetségazonosítási folyamat tervezése során figyelembe kell venni.

Összességében tehát azt látjuk, hogy a tehetséges személyek azonosításának folyamata – általános és mindenre kiterjedő értelemben – lényegében lehetetlen, mert a mérési folyamatok jellegéből, az interakciós hatásokból és a programok, célok különbözőségéből adódóan biztosan nem tudunk mindent és jól mérni. Éppen ezért érdemes a személyek azonosítása helyett a kiválósághoz vezető tanulási útvonalak (learning paths) azonosítását megcéloznunk (Ziegler és Stöger, 2004). Ezzel egyrészt elkerüljük a személyek felesleges és félrevezető címkézését, másrészt pedig eszközt és kiindulási alapot nyújthatunk a későbbi pedagógiai beavatkozáshoz.

Következő fejezet: >>> 2.2.2.2. Szükséges-e a tehetségazonosítás?