2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás

2.5.4.1. A tehetség-tanácsadás jellemzői, leggyakoribb problémahelyzetek

2.5.4.1.1. A tanácsadás, ezen belül a tehetség-tanácsadás meghatározása (...folytatás)

A pedagógusok jelen vannak a gyerekek és családok életében, könnyen elérhetők és a köznevelési intézményeknek mint primer prevenciós helyszíneknek bizonyos problémák esetében jelzési kötelezettségük is van (lásd Gyermekvédelmi törvény). Ezért a pedagógusoknak hivatalból is foglalkozniuk kell a gyermekek problémáival, meg kell tudniuk hallgatni őket és a szüleiket.

Vannak olyan kérdések, amelyekben kifejezetten a pedagógusok számítanak szakértőknek, az adott korosztály normál nevelési helyzeteinek a megoldása a pedagógiai szakértelembe tartozik, erre a pedagógusok vannak kiképezve. Például az adott tehetségterületen való további fejlődési lehetőségek vagy fejlesztő feladatok megtalálásában, a versenyek, mentorok stb. kiválasztásában vagy az eredményes tanulási módszerek kialakításában leginkább a pedagógusok a szakértők. A tehetséggondozó tevékenységre szakosodott pedagógusok, különösen, ha a tanácsadásban is képzettek, hatékonyabban tudnak segíteni az ilyen esetekben, mint más szakemberek.

Szilágyi Klára (1994) álláspontja szerint a tanácsadó tanár támogató funkcióinak is meg kellene jelennie az iskolákban, mert szükség van arra, hogy az egészséges, de aktuálisan nehéz élethelyzetben lévő vagy pillanatnyilag döntési dilemmával küzdő gyerekek/fiatalok, illetve az ő szüleik, nevelőik is szakszerű támogatást kapjanak az élethelyzeti problémák megoldásában. Az idejében érkező segítségnyújtás megelőzheti a komolyabb mentális problémák kialakulását, és jelentősen hozzájárulhat az esélyegyenlőség növeléséhez.

VanTassel-Baska (1991) szerint épp a tehetséggondozásban képzett pedagógusok lehetnének a leginkább megfelelőek arra, hogy a tehetséges tanulók tanácsadói legyenek, mert a különböző tanácsadó szolgáltatások kapacitása korlátozott, nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a súlyosabb problémák kezelésére, így a tehetséges tanulók támogatás nélkül maradhatnak.

Ugyanezt hangsúlyozza Páskuné Kiss Judit, aki rámutat, hogy a köznevelésben és a felsőoktatásban jelentősen megnőtt a tehetség-tanácsadásra igényt tartó kliensek száma. Úgy ítéli meg, hogy lehetetlen kiszolgálni az igényeket a klasszikus klinikusi segítői szemléleti keretben, és sokkal inkább jellemző, hogy a feladat beépül más alapfeladatokba, például a pedagógusok oktató-nevelő munkájába, pályaorientációs tevékenységébe (Páskuné, 2017).

Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a tanácsadói szakértelem a pedagógusok esetében is felkészültséget igényel, külön képzéssel sajátítható el. Ezért eltérő szintű problémahelyzetekben nyújthatnak segítséget azok a pedagógusok, akik a tehetséggondozásban jártasak, de tanácsadást nem tanultak, mint azok, akik tehetséggondozásban is és tanácsadásban is képzettek. A tanácsadás szintjei és kompetenciahatárai alfejezetben térünk ki részletesebben erre a különbségre.

A pedagógiai tanácsadás úgy definiálható, mint egy „célorientált problémamegoldó tevékenység, amelyben a pedagógusok személyközi kapcsolaton keresztül nyújtanak támogatást tanítványaik/neveltjeik (vagy azok szülei, nevelői) részére az intézményes nevelés során előforduló élethelyzetek legoptimálisabb megoldása érdekében. Ebben az interakcióban az adott probléma megoldásához kapcsolódó információk feldolgozása történik meg a tanácsadó pedagógus segítségével.” (Dávid, 2012, 20.) A tehetség-tanácsadás pedig arra szolgál, hogy tisztázza a tehetséggel kapcsolatos problémákat és gondokat. A tehetséges személyek azonosításával, gondozásával és kutatásával kapcsolatban célokat tűzzön ki, segítsen azokat megvalósítani. A tehetségügyet szolgáló döntéseket segítsen meghozni, és megfontolt, célirányos tevékenységet folytatni (Mező, 2004). Arra, hogy a tehetség-tanácsadásban mi a különbség a pszichológiai és a pedagógiai tanácsadás között, egy későbbi alfejezetben visszatérünk.

A tanácsadás lehetséges eredményei három nagy kategóriába sorolhatók:

Első, hogy a tanácsadás segítségével megoldás található az aktuális életproblémára.

Második, hogy a tanácsadás alkalmazásával a tanácskérő személyek olyan új készségeket, stratégiákat tanulnak, amelyek segítségével hasonló problémákat eredményesebben tudnak kezelni a jövőben.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.4.1.2. A tanácsadás modelljei