A tehetség kézikönyve

2.5.4.1.3. A tanácsadás szintjei és kompetenciahatárai

A tehetséggondozás során felmerülő, megoldásra váró élethelyzetek, problémák nagyon sokrétűek lehetnek, és a tanácskérők támaszigénye is eltérő. A segítő beavatkozásoknak igazodniuk kell a tanácskérők helyzetéhez, igényeihez és személyiségéhez. Ennek megfelelően a tanácsadás is akkor lesz hatékony, ha a beavatkozás mélységét, időtartamát és a tanácsadói szakértelmet sikerül az esethez igazítani.

A tanácsadási szintek az eltérő mélységű beavatkozásra utalnak.

Három tanácsadási szintet különít el a szakirodalom (Váry, 2012):

Az első szinten az információs tanácsadás, más néven orientáció történik. Több segítő foglalkozásnál is alkalmazzák, pl. mentorok, szociális munkások, esetmenedzserek, coachok és tanácsadók. Ez általában rövidebb, kevésbé időigényes folyamat. A modern társadalmakban az egyének, illetve a rendszerek is csak akkor versenyképesek, ha naprakész, új információkkal rendelkeznek. Ezért a tanácsadás különböző területein és szintjein minden esetben alapfontosságú az információk kezelése. A tehetség-tanácsadásban ezt a szintet, az információk közvetítését tekinthetjük az olyan pedagógus feladatának, aki a tehetséggondozás területén képzett, rendelkezik naprakész információkkal a témában, ugyanakkor a tanácsadás szakszerű levezetésére még nem készült fel. A személyre szabott információszolgáltatás azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználó sajátos igényeinek megfelelően keresgéljen az adatok között, és az információnyújtó feladata a megfelelő szelekció elősegítése. A pályaorientációs szolgáltatások területén már megfigyelhető, hogy áttevődött a hangsúly a pszichológusi feladatról az önálló tájékozódásra, a félprofesszionális segítésre, az életpálya-építési készségek fejlesztésére. „Magyarországon az elmúlt 40-50 évben különböző hullámokban a munkaügyi, a köz- és felsőoktatási, szakképzési fejlesztőközpontokban és a vállalkozói szférában a legmodernebb pályaorientációs eszközök és azok alkalmazásához kapcsolódó szemléletmódok jelentek meg. A papíralapú, majd offline eszközöket – foglalkozási mappákat, kézikönyveket, tájékoztató kiadványokat, filmeket, CD-ket – mára jórészt felváltották az interneten elérhető pályaorientációs eszközök és rendszerek.” (Borbély-Pecze és mtsai, 2013, 44.) Ezeket az online elérhető információs anyagokat és öndefiníciós kérdőíveket az interneten szabadon elérhetik a felhasználók az önálló tájékozódásuk során, és személyes igényeik függvé-nyében vehetnek részt ehhez kapcsolódóan pályatanácsadásban.

Ez a hangsúlyáthelyezés a tehetséggondozásban is indokolt lenne, hiszen a tehetséges fiatalok előreláthatóan önállóan is jól tudnák alkalmazni ezeket az információs felületeket. Annak, hogy az önálló tájékozódás erőteljesebbé váljon és/vagy a félprofesszionális segítés a tehetség-tanácsadás területén is megerősödhessen, az a feltétele, hogy „rendelkezésre álljanak a tájékozódáshoz a tanári, tanácsadói munkához szükséges információk és eszközök – információs anyagok, adatbázisok, önismereti kérdőívek, a választást segítő programok, tananyagok, segédletek, tesztek, motivációs, fejlesztő eszközök, távtanácsadást lehetővé tevő portálok stb.” (Borbély-Pecze és mtsai, 2013, 44.)

A tanácsadás második szintjén konzultációról beszélünk, amely irányítást, támogatást jelent, a probléma megoldására irányuló erőforrás összpontosítását. Kicsit hosszabb időtartamú, kevésbé konkrét kísérés, vezetés. Ezen a szinten az információnyújtás mellett annak a feldolgozását és a döntéshozatalt is elősegíti a tanácsadó. A tehetség-tanácsadásban azok a pedagógusok tudnak ezen a konzultációs szinten is eredményesen működni, akiknek a tehetséggondozási képzettségük mellett széles körű tanácsadási ismereteik, készségeik is vannak. Az első két szintet sorolhatjuk a pedagógiai tanácsadás kompetenciakörébe.

A harmadik szinten a pszichológiai tanácsadás található, amely időigényesebb folyamat, mint a konzultáció. A támogatás elsősorban a személyiségre irányul, erőforrás-átstrukturálás és -összpontosítás történik. A személyiségben rejlő, a döntést nehezítő vagy akadályozó tényezőkkel való foglalkozás jelenik meg benne hangsúlyosabban. Ezen a szinten már pszichológiai beavatkozásra van szükség (Váry, 2012). A tanácsadó pszichológus kompetenciája mindhárom szinten való működésre kiterjed, amennyiben kellően képzett a tehetséggondozás és tehetség-tanácsadás területén is.

A tanácsadó pedagógus kompetenciái és kompetenciahatárai:

A közelmúlt pedagógiai gyakorlatában a kompetencia sokat emlegetett fogalom. Valamely feladat, feladatkör sikeres ellátására való felkészültséget jelent, ismeretek, készségek, attitűdök, szakmai és személyes tapasztalatok együttesét foglalja magában, egyúttal az egyének és csoportok rugalmas alkalmazkodóképességének, teljesítményének jellemzésére is használható (Kadocsa és Varga, 2007).

A tanácsadói szakértelem interdiszciplináris jellegű, és legalább kettős kompetencia jelenik meg benne. Egyrészt a segítő szakmákra általában jellemző szakértelmet tartalmazza, az emberekkel való bánni tudás készségeit, amelyet alapvető kompetenciáknak nevez a szakirodalom (Ritoók, 2009). Másrészt valamilyen szakterület kiemelkedő ismerete is szükséges hozzá (gazdaság, jog, életvezetés, kisgyermeknevelés, tanulás, pályaválasztás, tehetséggondozás). Ezeket speciális (Ritoók, 2009) vagy szakterületi kompetenciáknak lehet nevezni. A tanácsadó épp azért tud segítséget nyújtani a szakterületén felmerülő kérdésekben, mert szakértője e területnek.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.4.1.4. A tehetséggondozás során előforduló leggyakoribb problémahelyzetek