- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás
2.5.4.1. A tehetség-tanácsadás jellemzői, leggyakoribb problémahelyzetek
2.5.4.1.2. A tanácsadás modelljei
Sokféle tanácsadási elmélet létezik. A különböző pszichológiai irányzatok sajátos tanácsadási koncepcióval és módszertannal rendelkezhetnek. A szakirodalomban találkozhatunk többek között pszichoanalitikus, kliensközpontú, viselkedésterápiás, rendszerelvű megközelítésekkel (Garz, 1999). A tanácsadás eltérő megközelítései más és más tanácsadási modellel dolgozhatnak. Más lehet a lépések sorrendje, a technika, amelyet használnak, a világszemlélet, amelyre a tanácsadási modellt építik. Az általunk képviselt tanácsadási szemlélet a Rogers-féle kliens központú, humanisztikus tanácsadási irányzathoz áll a legközelebb (Rogers, 1996).
Az első két modell hierarchikus koncepciót követ, melyek kiindulópontja valamely világosan definiált probléma, amelyre a szakember egyértelmű megoldási és cselekvési lehetőségeket fogalmaz meg.
A hierarchikus modellek egyfajta recept után kutatnak, jól körülhatárolt problémákra adható konkrét válaszok, esetleg diagnózist követő protokollok formájában. A tehetség-tanácsadásban talán a szakszolgálati tevékenység diagnózis alapján kialakított javaslatadási módszertana követi ezt a modellt, ahol az azonosítási folyamat eredményeként eldől, hogy a gyermek tehetséges-e (a szakszolgálati rendszerben érvényes tehetségmodell meghatározása szerint), és a rendelkezésre álló vizsgálati eszközökkel szerzett információk alapján kaphat-e jogosultságot tehetséggondozó programban való részvételre, vagy sem. Az egész folyamatról összegző szakvélemény készül, amely tartalmazza az azonosítás eredményének szöveges összefoglalását (Izsóné és Hujber, 2015).
A hazai pszichológiai és pedagógiai tanácsadás általában e harmadik modell szemléletének megfelelően dolgozik, és a pedagógiai tanácsadás modelljét is a folyamatorientált modellek közé sorolhatjuk (Dávid, 2012).
A továbbiakban azokat a tanácsadási modelleket tekintjük át, amelyek keretbe foglalják a tanácsadási folyamatot és leírják annak lépéseit.
Következő fejezet: >>> 2.5.4.1.3. A tanácsadás szintjei és kompetenciahatárai