- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás
2.5.4.1. A tehetség-tanácsadás jellemzői, leggyakoribb problémahelyzetek
2.5.4.1.2. A tanácsadás modelljei (...folytatás)
Ezek a lépések a témánk szempontjából releváns pedagógiai és pszichológiai tanácsadási modellekben is megfigyelhetők.
Szinte ugyanez a lépéssor jelenik meg a legújabban publikált pszichológiai tanácsadás alapprotokolljában (Kissné Viszket és Mogyorósy-Révész, 2017). Eszerint a pszichológiai tanácsadás általános folyamatmodellje a következő: a tanácsadás első szakaszában történik a rapport kialakítása, tájékozódó beszélgetés, első interjú. Elkezdődik a diagnosztikus munka, amelyben anamnézis felvétele, pszichés állapot feltárása, képesség- és személyiségvizsgálatok történhetnek. Ez teszi lehetővé a helyzetértékelő diagnózis felállítását és a tanácsadói fókusz kijelölését. A tanácsadói helyzetértékelő diagnózis ugyanakkor nem pszichopatológiai rendszerekben gondolkodik, hanem inkább egészségpszichológiai szempontú és fejlődéshangsúlyos. A tanácsadás második szakasza a munkaszakasz, amelyben a tanácsadói intervenciók történnek a vágyott helyzet elérésére irányuló cselekvési lehetőségek kidolgozása. Reális célok kijelölése és próbacselekvések. A harmadik szakaszban pedig az értékelés, visszajelzés, utánkövetés (Kissné Viszket és Mogyorósy-Révész, 2017).
Nagyon hasonló gondolatmenetet követ az iskola- és óvodapszichológus munkájában irányadó szakmai protokoll ötlépcsős folyamatmodellje (Szabó és mtsai, 2015), a kiemelten tehetséges gyermekek/tanulók vizsgálatának szakszolgálati protokollja (Izsóné, Hujber, 2015) és a 3–5 órás tehetség-tanácsadás szakmai protokollja is (Páskuné, 2017). A pszichológiai tanácsadás modelljének megfelelő tanácsadói tevékenységet pszichológusi szakképzettséggel lehet végezni.
A pedagógiai tanácsadás szakaszai és lépései:
Első szakasz – első lépés: kapcsolatfelvétel – problémafeltárás
Második szakasz – alternatív megoldások kidolgozása
Második lépés: tisztázás: a tanácskérő személyes tulajdonságainak feltárása.
Következő fejezet: >>> 2.5.4.1.3. A tanácsadás szintjei és kompetenciahatárai