- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás
2.5.4.1. A tehetség-tanácsadás jellemzői, leggyakoribb problémahelyzetek
2.5.4.1.4. A tehetséggondozás során előforduló leggyakoribb problémahelyzetek
Több szerző egyetért abban, hogy a tehetséges fiatalokkal folytatott tanácsadói munka nagyon sok hasonlóságot mutat a többi tanulóval végzett tanácsadói tevékenységgel, de a tehetség-tanácsadónak tisztában kell lennie a tehetség kibontakoztatásával összefüggésben megjelenő speciális kihívásokkal, a tehetséges fiatal és környezete támogatási igényeivel (Freeman, é. n.; Herskovits, 2013; Kennedy és Farley, 2018).
A tehetséggondozás során felmerülő speciális problémahelyzeteket két nagy csoportra osztja a szakirodalom: külső vagy környezeti tényezőkre és belső vagy fejlődési tényezőkre (Peterson és Moon, 2008; B. Trefil és Herskovits, 2013).
A lakóhely földrajzi elhelyezkedése, a település típusa, a lakhatás körülményei. Ezek azért befolyásolhatják a tehetség kibontakozását, mert lehet, hogy nem tudják biztosítani azt a feltételrendszert, amelyre a tehetséggondozásban szükség van. A kollégisták pedig veszélyeztetettebbek a sodródás, magatartási és tanulási nehézségek szempontjából. A külföldről hazatérő családok gyermekeinek is sajátos helyzettel kell megküzdeniük.
A nem megfelelő iskoláztatás, például amikor a tanterv vagy a feladatok túl egyszerűek, a tanítás tempója túl lassú a tehetséges fiatal felgyorsult tanulási stílusához, az „alulterhelés” azért gátja a tehetséges fiatal fejlődésének, mert a túl könnyű feladatok számukra nem fejlesztő hatásúak.
A kultúra és az etnikum szintén befolyásolja a tehetséges fiatal identitásának fejlődését.
A családi háttér többféle szempontból befolyásolja a tehetséges fiatal fejlődését. A család alacsony iskolázottsága, a nyelvhasználat, az információfeldolgozás, az életvezetési stratégiák és az ingerszegény környezet szempontjából lehet hátrányos tényező.
Érdekes, hogy a magasan iskolázott szülők is akadályozhatják a fiatalt a fejlődésben, épp a túl magas mérce súlya miatt.
Problémát jelenthet a megfelelő információk, minta, motiváló környezet hiánya, vagy akár bizonyos családi értékrendek is gátat jelenthetnek a tehetség kibontakoztatásában.
Gondot jelenthet a családi szerkezet zavara, a csonka család, a válás vagy más súlyos probléma a családon belül.