- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás
2.5.4.1. A tehetség-tanácsadás jellemzői, leggyakoribb problémahelyzetek
2.5.4.1.6. A tehetség-tanácsadás során alkalmazott főbb módszerek
A pedagógiai tanácsadás során különböző módszerek segítik a tanácsadási folyamat végigvezetését. A jól megválasztott módszerek aktivizálják a tanácskérőt, gördülékennyé teszik a tanácsadás folyamatát és biztosítják a megoldása irányába történő előrehaladást.
A pedagógiai tanácsadás főbb módszerei:
célzott beszélgetés vezetése,
öndefiníciós módszerek alkalmazása,
tehetséggondozással kapcsolatos információk és információhordozók kezelése,
mérlegelési és döntési eljárások alkalmazása,
szakmai kapcsolattartás, amely biztosítja, hogy szükség szerint más helyszíneken is segítséget kapjon a tanácskérő (Dávid, 2012).
A tanácsadási módszerek alkalmazása gyakorlatilag olyan szakmai fogásokat jelent, amelyek segítségével a tanácsadási folyamat lebonyolítható. Nagyban hozzájárulhatnak a tanácsadás sikeréhez, a kliens és a tanácsadó kölcsönös megelégedettségéhez.
Beszélgetésvezetés, a professzionális kommunikáció jelentősége a tanácsadásban
A magas szintű kommunikációs készség a segítő szakemberek alapvető kompetenciája és a segítő szakmák elsődleges módszere. Elsajátítása hosszú folyamat, sok gyakorlást igényel, általában kommunikációs tréningeken, szerepjátékok során lehet megtanulni a segítő beszélgetés, vagy ahogy Tringer (2007) említi, a „gyógyító beszélgetés” elemeit. A tanácsadás során a beszélgetés kettős értelemben szerepel (Szilágyi, 1994). Egyrészt a tanácsadó személyes érintkezési eszköze, amellyel megteremthető az az elfogadó, bizalmi légkör, amelyben a tanácskérő bátran mer beszélni az őt foglalkoztató problémákról. Másrészt a tanácsadás fő módszere is, mert a feltett kérdésekkel, a tanácskérő mondataira való reagálásokkal a tanácsadó befolyásolhatja a beszélgetés menetét, ezzel irányíthatja a tanácsadás folyamatát. Módszertani eszközként a tanácsadó úgy használja a beszélgetésvezetést, hogy annak alkalmazásával meghatározott tevékenységekre készteti a tanácskérőt, megfogalmaztatja vele érzéseit, gondolatait, visszatükrözi számára a hallottakat, ezáltal serkenti azt az intrapszichés munkát, amelyre szükség van a probléma megoldásához. (Pl. „Beszélne egy kicsit részletesebben…”, „Ha jól értem, nagyon felkavarta ez a…”)