2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás

2.5.4.1. A tehetség-tanácsadás jellemzői, leggyakoribb problémahelyzetek

2.5.4.1.5. A tanulóknak, szülőknek, nevelőknek nyújtott tanácsadás specifikumai és etikai kérdései (...folytatás)

A teljesség igénye nélkül kiemeljük azokat az etikai szabályokat, amelyeket a tanácsadás gyakorlása során fontos betartani:

A tanácsadási folyamatban történtekért elsősorban a tanácsadónak kell vállalnia a felelősséget.

A tanácskérővel való kapcsolatban tekintettel kell lenni emberi méltóságára. A tanácskérő életének személyes részletei, amelyek az adott problémával nem állnak kapcsolatban, nem lehetnek a tanácsadási beszélgetések témái.

A tanácsadót titoktartás kötelezi azon információkra vonatkozóan, amelyeket a tanácskérőtől, illetve a tanácskérőről szerez. Olyan esetekre, adatokra, amelyek közlésére a tanácsadót a tanácskérő felhatalmazza, nem terjed ki a titoktartási kötelezettség.

Más személyektől a tanácskérőre vonatkozóan nyert értesülések vele csak akkor közölhetők, ha az információt adó személy ebbe beleegyezését adta.

Amennyiben a tanácsadási folyamatról videó- vagy hangfelvétel készül, ehhez előzetesen a szülő és/vagy a tanácskérő beleegyezését kell kérni.

A publikációkban, esettanulmányokban ügyelni kell arra, hogy a személyre vonatkozó adatokat úgy elfedjék, hogy azok alapján az érintettek ne legyenek felismerhetők. Személyes adatokat, amelyekről a tanácskérő beazonosítható lenne, nem szabad publikálni.

A tanácsadó ismerje saját felkészültségének határait, maradjon saját szakmai kompetenciáján belül, ezt ne lépje túl (Szilágyi, 1994; Ivey és Downing, 1980; Szőnyi, 2009; Pszichológusok szakmai etikai kódexe).

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.4.1.6. A tehetség-tanácsadás során alkalmazott főbb módszerek